A felszámolt nagybecskereki katonatemető

Hangya-interjú a felszámolt nagybecskereki katonatemetőről a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában

Forrás: Medialkikk.hu, Kossuth Rádió, HATÁROK NÉLKÜL, 2019-03-12

HÉT PONT A VÁLTOZÁSOKÉRT

Az ellenzék megállapodást kínált fel az Egy az ötmillióból nevet viselő tüntetés résztvevőinek

Szövetség Szerbiáért pártkoalíció szerdán közre adta az ellenzék által előző napon megfogalmazott Megállapodás a néppel című dokumentumot, amely hét pontból áll és tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítanák a választások becsületességét, valamint a demokratikus elvek mentén a jogállamiság helyreállítására irányuló intézkedéscsomagot Aleksandar Vučić hatalmának megdöntését követően.

Az alábbiakban közöljük a megállapodás szövegét:

1.  Kötelezettséget vállalunk, hogy közösen harcolunk a sajtó szabadságáért, a szabad és tisztességes választásokért azon a módon, amelyet meghatároztunk a Közös ellenzéki feltételek név alatt futó dokumentumban, amely része ennek a megállapodásnak.

2.  Kötelezettséget vállalunk, hogy amíg nem teljesítődnek az általunk követelt szabad és tisztességes választási folyamat feltételei, a lehetséges választásokon nem veszünk részt. Amennyiben egy „ilyen” választás utáni eredmények alapján próbál meg valaki kormányt alakítani, azt az alkotmányos rend ledöntésének fogjuk tekinteni; azt a hatalmat illegitimnek tartjuk majd, s az ellenszegülés minden lehetséges módjával, valamint polgári engedetlenséggel is harcolni fogunk ellene.

3.  Kötelezettséget vállalunk, hogy minden rendelkezésünkre álló, legális eszközzel a Szerb Köztársaság demokratizálódásáért harcolunk majd. Kötelezettséget vállalunk, hogy ellenszegülünk az erőszaknak, különösen a hatalomhoz köthető szélsőségességek ellen. Kötelezettséget vállalunk, hogy szolidárisak leszünk azokkal, akik azért kerülnek veszélybe, mert másként gondolkodnak vagy kritikusan ténykednek, s segíteni és védelmezni fogjuk az ilyen helyzetbe került embereket és csoportokat.

4.  Kötelezettséget vállalunk, hogy nyilvánosságra hozzuk és kivizsgáljuk az összes eddig elfogadott jogszabályt, és azokat is, amelyeket a jelenlegi nemdemokratikus hatalom elfogadna, s amelyek veszélyeztetik az országos, a nemzeti és a gazdasági érdekeket.

5.  Kötelezettséget vállalunk, hogy mint ellenzék el fogjuk hagyni azon képviselőházi üléseket, amelyek esetében a hatalom megszüntette a demokratikus elveket és a parlamentarizmus alapjait: az országos, a tartományi, a belgrádi és a többi önkormányzat községi és városi képviselőház üléseit, s így elvesszük a rezsim legitimitását. A választott képviselők és bizottsági tagok valamennyi szinten más módon óvják majd meg Szerbia polgárainak az érdekeit.

6.  Amikor kiharcoljuk a szabad és tisztességes választásokat, közösen alakítjuk ki a választási listákat, amelyeken a párttagokon kívül helyet kapnának a szakszervezet képviselői, a szakmai és a polgári egyesületek, az egyetemisták, a professzorok, az akadémikusok és a közéleti személyiségek. Kötelezettséget vállalunk, hogy a megállapodás aláírói közül senki nem fog hatalmi többséget kialakítani országos, tartományi és helyi szinten a jelenleg hatalmon levő pártokkal.

7.  A szabad és tisztességes választások után kötelezettséget vállalunk, hogy megalakítjuk a szakértői kormányt, amelyben felelősségteljes és szakértő személyek kapnak helyet, amelynek élén egy pártonkívüli miniszterelnök lesz. Ebben a kormányban senki nem szerepel majd a jelenlegi ellenzék vezetői közül, a megbízatása pedig egy évre szól majd. A szakértői kormánynak az újraválasztott köztársasági képviselőházzal a következő előfeltételeket kell megvalósítania, hogy Szerbia visszatérjen a demokratikus elvekhez és a jogrendhez.

7.1. Biztosítani kell a demokratikus elvekhez és a jogrendhez való visszatérést, és tiszteletben kell tartani az alkotmányos rendet a döntéshozás, a végrehajtás és az igazságügy területén, valamint a szabad és korrekt választások alkalmával.

7.2. Független bíróságok és önálló ügyészségek felállítása

7.3. A független Alkotmánybíróság felállítása

7.4. A korrupció, a szervezett bűnözés és a befolyásolással való kereskedelem elleni különleges ügyész bevezetése

7.5. Az Állami Számvevőszék intézet szerepének megerősítése a költségvetési eszközök felhasználásának ellenőrzése során

7.6. A magasabb rangú köztisztviselők megválasztáshoz szükséges kritérium megállapítása

7.7. A független és szabályozó testületek és intézmények megvédése a pártpolitikai befolyástól

7.8. Politikai átvilágítás

7.9. A szociális párbeszéd visszaállítása és állami szintű rendszabály a megkárosított polgárok számára

7.10. Vagyonvizsgálat

7.11. A választási törvényhozás megváltoztatása

7.12. Az önkormányzatiságra való jog tiszteletben tartása

Ezt a megállapodást felkínáljuk az Egy az ötmillióból nevet viselő tüntetés résztvevőinek is, ezen kívül valamennyi igaz ellenzéki politikai szervezetnek, szakszervezetnek, egyesületnek és a legszélesebb közvéleménynek, valamint Szerbia polgárainak.

A Megállapodás a néppel című dokumentum követeléseinek a meg nem valósulásáig folytatjuk a közös tüntetéseket Belgrádban és Szerbia szerte.

Fotó: Vesna Anđić (RFE/RL)

Forrás: Szabad Magyar Szó | 2019. február 6. 

Sporazum sa narodom - Megállapodás a néppel

2019 február 24.

VMDK-MM ● Aktív bojkott

2019. február 15.

A VMDK-MM tartományi képviselői Csonka Áron és Elvegyi Ákos az Alternatíva Vajdaságért képviselői csoport tagjaiként az aktív bojkott mellett szállnak síkra.

 A képen: Zlata Đerić, Arsen Kurjački, Csonka Áron, Borislav Novaković, Elvegyi Ákos

" Amit a rezsim-hű délvidéki magyar sajtó elhallgat "

2019. február 15.

CSONKA: PÁSZTOR ISTVÁNNAK A HATALOM KISZOLGÁLÁSA A FONTOS

A tartományi parlament szerdai ülésének kezdete előtt a Szövetség Szerbiáért koalícióhoz tartozó pártok, továbbá a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Modern Szerbia Pártja, az Új Párt és az Alternatíva Vajdaságért frakció képviselői bejelentették, hogy csatlakoznak a köztársági szinten már megkezdett bojkotthoz, s nem vesznek részt az ülésen, mivel szerintük semmi értelme sincs annak, hogy asszisztáljanak a Szerb Haladó Pártnak és koalíciós partnereinek a látszatdemokrácia fenntartásában.

Alternatíva a Vajdaságért képviselő csoport nevében Csonka Áron, a Vajdasági Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke elmondta, nem vesznek részt az ülésen a vitákban és a működésben, és a jövőben is bojkottálni fogják az üléseket, mivel ebben a társadalmi klímában, amelyben bedőltek az intézmények és egy antidemokratikus beállítottság van, a többség ellehetetleníti az ellenzék munkáját. Csonka kiemelte, hogy a köztársasági parlamentben különböző módosító indítványokat adnak be a parlamenti többséget alkotó pártokhoz tartozó képviselők, a tartományi képviselő házban pedig a képviselői órában a hatalom kérdéseket ad, tesz fel saját magának, így az ellenzéki képviselők nem marad idejük a kérdéseik feltevésére.

„Saját magukat kérdezik arról, hogy milyen jól dolgoznak. Ilyen esetekben minden politikai eszközt meg kell ragadnunk, hogy áttörjük ezt a politikai klímát és hozzáállást.

Az ülésen való munkát bojkottáljuk, de továbbra is állunk a polgárok rendelkezésére, a kérdéseikkel nyugodtan kereshetnek bennünket, és mi segítünk majd nekik megtalálni a megfelelő választ, vagy megkeressük a megoldást az őket sújtó problémára” – nyilatkozta Csonka, aki szerint tovább folytatódik a párhuzamos valóságok megalkotása a hatalom részéről, hiszen a múlt ülésről készült jegyzőkönyvi kivonatban az áll, hogy Borislav Novaković incidenst okozott az ülésen, és ezért kellett eltávolítani az ülésteremből.

„Az incidenst nem Novaković, hanem a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője, Milenko Jovanov, akinek a szavaira reagált Novaković.

Az ügyrendet pedig Pásztor István, a parlament elnöke sértette meg, aki eltávolítatta Novakovićot, ezt azonban nem tehette volna meg, mivel az ügyrendben az szerepel, hogy akkor lehet eltávolítani valakit, ha arról a parlament előtte nyilatkozik.

Ez nem történt meg, de ez sem került be a jegyzőkönyvbe, amiből az is kimaradt, hogy a teljes frakciót eltávolították az ülésteremből. Párhuzamos valóságot gyárt a hatalom, tévinformációkat adnak, vagyis a demokrácia csorbul a tartományi képviselőházban. Pásztor István Novaković eltávolításával világosan megmutatta, hogy számára fontosabb az, hogy a jelenlegi hatalmi koalíciót kiszolgálja, mintsem elvégezze a feladatát, ami az ügyrend maradéktalan betartása lenne.” – nyilatkozta Csonka, aki azt is hozzátette, hogy a hatalom egymilliárd dináros kölcsön felvételét fogadta el a vajdasági kórházak és egészségügyi intézmények felszerelésére, s ez is bizonyítja a párhuzamos valóságot, ugyanis amikor elfogadták a tartományi költségvetést, akkor a hatalmi koalíció képviselői arról beszéltek, hogy hatalmas többlet van, nagyon jól áll a tartomány anyagilag.

„Mi már akkor is felhívtuk a figyelmet, hogy a nagyberuházások esetében valóban van pénz, viszont a kihasználtság mindössze harminc százalék körüli.

De ha a költségvetés olyan jól áll, ahogy mondták, akkor miért kell kölcsönt felvenni. Két eset lehetséges: vagy nem jó a tervezés, vagy az a hatalmas többlet nem felel meg a valóságnak.” 

A kisebbségi intézményekhez kapcsolódó programok támogatására vonatkozó szabályozással kapcsolatban Csonka kiemelte, hogy a szerintük még több korlátozást kellene beiktatni a rendszerbe, mert a jelenlegi rendelet lehetővé teszi az úgy nevezett burkolt pártfinanszírozást. Példaként említette, hogy a nemzeti tanácsok esetében a jóváhagyott összeg harminc százalékát a tanács működésére kell fordítani, a többit pedig az intézményhez kapcsolódó programok finanszírozására költenek.

A Magyar Nemzeti Tanács egy olyan épületben bérel helyiségeket, amelyben egy pártnak a székhelye is van, az épület pedig ennek a pártnak az alapítványáé. Ebben az esetben a Vajdasági Magyar Szövetségről és a Bíró Károly Alapítványról van szó, ez utóbbit pedig a VMSZ elnökségi tagjai alapították. Ennek az alapítványnak fizet az MNT bérleti díjat.

Mi történik ezekkel az eszközökkel utána, hiszen ez egy pártnak az alapítványa, ez pedig egy burkolt pártfinanszírozás tartományi eszközökből, amit nem szabadna megengedni.”

Ami a médiát illeti, Csonka elmondta, örülnek annak, hogy végre lesznek szabályok arra vonatkozóan, hogyan pénzelik majd az egyes kisebbségi tájékoztatási eszközöket, amelyek működése így megoldódik.

„Viszont fel kell tenni a kérdést, hogy ezeknek a tájékoztatási eszközöknek a finanszírozásánál miért nem lehetett olyan mechanizmusokat bevezetni, amelyek nem engedélyezik, hogy az igazgatóbizottságban ott üljön egy pártnak az alelnöke, valamint a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is.

Ezzel a közösségünk egyetlen napilapját pártpropagandára használják közpénzekből.”

Csonka nem mondta ki a neveket, de a Magyar Szó esetében Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, valamint Erdődi Edvina (VMSZ), a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is tagja az igazgatóbizottságnak (Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület), míg a Hét Nap esetében Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét delegálta a Magyar Nemzeti Tanács az igazgatóbizottságba.

Forrás: Szabad Magyar Szó | 2019. február 14. 11:31 | Közélet, Szerbia, Vajdaság (tudósítás)

A politikai játszmák üstjében rotyogó kásás szóbeszédről

2019. február 13.

Hosszan lehetne arról szólnunk – és nem a névtelenségük mögött lapító bértollnokokkal szórakozva! – hogy a megszállásunkat huncutul ünnepelő és magyar érdekvédelemmel foglalkozó embertársaink miért is mennek időnként annyira önmagukkal szembe damaszkuszi útjukon; hogy a magyar oktatás kérdéseiben időnként miért is kell csak részben és átmenetileg megvilágosodniuk?

Inkább nézzük a tényeket, melyek makacsul tartják magukat! Még Óbecsén is, a Petőfi Sándor Általános Iskola környékén, portáján...

A szóbeszédről

Közvéleményünk  2019. január 24-én értesült a  VMSZ óbecsei helyi szervezetének sajtótájékoztatóján[1] arról, hogy az iskolahálózat ésszerűsítési folyamatában az alsóvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola bezárását fogják javasolni és ez a javaslat a VMSZ helyi szervezete számára elfogadhatatlan.

Messziről úgy látszik, hogy minden rendben van a kialakított tiltakozás környékén, ám amikor közelebbről szemügyre vesszük a történteket, azt kell látnunk, hogy Molnár Viktor, a VMSZ helyi szervezetének elnöke, és Kinka Erzsébet, az óbecsei képviselő-testület alelnöke (mindketten a VMSZ Tanácsának – mely a párt legfelsőbb döntéshozó szerve – lelkes tagjai) arra hivatkoznak, hogy kifejtett véleményüket az Óbecsén terjengő „szóbeszédre” (pletykára) alapozzák!

Nos, ha valaki még nem tudná, jelenleg Óbecsén a VMSZ a hatalmat gyakorlók szövetségéhez tartozik, a Szerb Haladó Párttal és a Szerb Megújhodási Mozgalommal együtt. Óbecse Községi Tanácsában a VMSZ-nek három tagja is van: Kis Igor, aki elméletileg a VMDP tagja, Szmieskó Karolina, aki elméletileg a Magyar Egység Párt tagja (a párt elnökének közeli hozzátartozója) és Stefaniga Csaba. Természetesen, mindhárman a VMSZ választási listájáról kerültek, a Haladókkal létrehozott koalíciójuknak köszönhetően, a Községi Tanácsba: Kis Igor elméletileg a szociális védelemmel és az európai alapok(?) ügyeinek a kezelésével van megbízva, Szmieskó Karolinának a vallási közösségek és a nemzeti közösségek jogvédelmének (?) területén, Stefaniga Csabának pedig a művelődés, civil szervezetek (?) és regionális együttműködés területén kellene tevékenyen munkálkodnia. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy Kinka Erzsébet (még két másik VMSZ-es képviselővel együtt) tagja annak a hírhedt „bizottságnak”, munkacsoportnak, amely a későbbiekben az iskola bezárását javasolta.

Mindent egybevetve és a felsorolt tényekre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy  Molnár Viktor és Kinka Erzsébet az óbecsei polgárokat álságos mellébeszéléssel ámítva, tudatosan félrevezette a délvidéki magyar közvéleményt. A napnál is világosabb, hogy nem „szóbeszéd” alapján fogalmazták meg gondolataikat, hanem hatalmi helyzetüknél fogva, szövetségeseikkel folytatott háttértárgyalásaik következtében, eredménytelen együttműködésüket leplezve,  az események hátterében sunyin lapítva, nagyon is tisztában voltak azzal, hogy Haladó koalíciós partnerük a Petőfi Sándor Általános Iskola bezárását tervezi. 

Ennyit a szóbeszédről.

A kásáról

2019. február 4-én, az iskola szülői tanácsának kezdeményezésére, aláírásgyűjtési akció indul az iskola megmaradását követelve. Tisztelet illeti a szülők, az alsóvárosi, az óbecsei magyarság határozott kiállását! Minden elismerésünk a jó szándékkal tiltakozó aláíróké!

Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a tényt sem, hogy az aláírásgyűjtési megmozdulás fő kezdeményezői, népszerűsítői, hordozói  éppen a hatalmon lévő VMSZ-es politikusok és hozzátartozóik, hogy a tiltakozás szervezői jobbára a VMSZ holdudvarába tartozó, úgynevezett civil szervezetek tagjaiból és önkormányzati tisztségviselőkből verbuválódnak.

Aláírásgyűjtéssel, a közpénz költésére vonatkozó, politikai kérdésekben, általában az ellenzék szokott tiltakozni. Bizonyára ezért tűnik úgy, első ránézésre, hogy a tiltakozók egy része önmaga ellen tiltakozik. Igen, amikor a hatalmon lévők úgy viselkednek, mintha nem lennének hatalmon.

2019. február 7-én az óbecsei önkormányzat munkacsoportja összeül és a helyi iskolahálózat ésszerűsítésének folyamatában, a Szerb Oktatási Minisztérium által meghatározott követelményrendszerre támaszkodva, meghozza a döntését: az Óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárását javasolja.

A délvidéki magyarság ellenében született, káros döntésről a Pannon TV[2] nagyjából másfél percben számol be, ezzel szemben az óbecsei televízió  szerb nyelvű adása[3] négy és fél percen át részletezi a történteket.

A Pannon TV beszámolójából és a többi magyar nyelvű híradásból teljesen kimarad az a részlet, melyben az iskola bezárását javasoló munkacsoport egyik tagja elmondja, hogy az iskolaépület sorsával kapcsolatban már korábban tárgyalások folytak (HOPPÁ!) és valószínűleg a Tartomány közreműködésével középiskolai diákotthon  létrehozását tervezik. Közbevetőleg kell megjegyeznünk, hogy Nyilas Mihály, a VMSZ (egyik zsarolható, vezető) politikusa, a Tartomány oktatási minisztere, nélküle, az ő megkerülésével, elképzelhetetlenek a szóban forgó tárgyalások.

Ezek szerint az iskola bezárásáról már hosszú ideje folynak a tárgyalások, egyeztetések, amelyekben a VMSZ aktívan részt vesz, csak erről az érdekvédő hölgyek és urak mélyen hallgatnak, hogy aztán nagy beleéléssel holmiféle szóbeszédre hivatkozzanak. Szerintük így fest a felelős politizálás.

Most emlékeztessük az érdekelteket arra, hogy a VMSZ-nek államtitkára van (Vicsek Annamária) a Szerb Oktatási Minisztériumban? Hogyan alakulhatott ki a szóban forgó szerb minisztériumban az a követelményrendszer, amely lehetővé teszi azt, hogy a kisebbségi oktatás intézményei az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola helyzetéhez hasonló helyzetbe kerüljenek? Az a sokat emlegetett kritériumrendszer még a múlt év folyamán véglegesült, az államtitkár asszony tudott a tartalmáról, ahogyan az önkormányzatok hatalmon lévő politikai pártjainak tisztségviselői is tisztában vannak kötöttségeivel.

Az óbecsei önkormányzat munkacsoportja kedvezőtlen döntése kapcsán azonnal megszólalt a VMSZ  elnöke is: „Ehhez a feladathoz már a mai nap folyamán, közvetlenül azt követően, hogy az információnak a birtokába jutottam, hozzáfogtam.” Nos, elhiszi-e neki bárki is azt, hogy eddig nem tudott mindarról, ami Óbecsén történt/történik? Mintha Molnár Viktor és Kinka Erzsébet nem lennének a VMSZ Tanácsának tagjai! Vajon a (szintén zsarolható) pártelnök figyelmét véletlenül kerülhette el még a Pannon TV beszámolója is, mely pártja óbecsei helyi szervezetének 2019. január 24-én megtartott és nagy vihart kavart sajtótájékoztatójáról szólt.

Az első VMSZ-es sajtótájékoztató és a pártelnök megszólalása közt 14 nap telt el. Vajon az a 14 nap nem volt elegendő ahhoz, hogy pártelnökként, tartományi parlamenti elnökként, a Haladók egyik leghűségesebb partnereként, legfelsőbb (csókosi) szinten elintézze azt, hogy Óbecsén szövetséges haladó barátaikat a Nagyfőnök megzabolázza, melynek következtében másként alakul a magyar többségű iskola bezárásának története. Nem, nem volt erre elegendő idő. Inkább az Elnök Úr mesét kotyvaszt a kásáról, megfontoltan részletezve azt: „hogy ez az eset például, amikor elmondható, hogy nem eszik a kását olyan forrón, mint amilyen forrón megfőzik”.

Igen, jól tudjuk, kivel főzte/főzi közösen a kását!

A politikai játszmákról

A délvidéki magyarság politikai életében már volt egy emlékezetes önmerénylet, amikor egy magyar párt elnökének a házára bombát dobtak saját társai. Jó néhány évre rá kiderült a turpisság, beismerték a szervezett politikai mesterkedést, amellyel a párt – nagy visszhangot kiváltó veszélyeztetettségével! – vissza szerette volna szerezni saját közössége megingott bizalmát...

A politikában válságos helyzetben nem számít ritka jelenségnek a műbalhék, műgondok kreálása. Hatalmi helyzetben lévők szoktak élni vele, hogy később, a saját maguk által létrehozott gondok, bajok megoldásával – kedvelőik, szimpatizánsaik számát növelve! – a megmentők szerepében tetszeleghessenek.   

Nos, a közelmúlt eseményei, a megszállásunk napját ünnepnappá nyilvánító párt árulása következtében – a magyar választópolgárok egyre nagyobb számban fordulnak el a vegyessé váló párt által képviselt politikától. Egyre többen fedezik fel azt a hamisságot, azt a hazug érdekvédelmet, mely közösségünkön belül a diktatórikus viszonyok melegágya.  A Nemzeti Tanácsi választások bebizonyították, hogy a legnagyobb vegyessé váló magyar párt mozgósító ereje, rózsaszín haladó ködökbe burkoltan, a válság lejtőjére került. Az óbecsei történet műgondjaival, kedvelőkre vadászó megmentőivel együtt.

Látva azt, hogy Szerbia félszáznál is több városában, az emberek már hetek óta – és egyre hevesebben! – az utcákon tiltakoznak, továbbá, hogy egy szelíd keresztkérdéssel se maradjunk adósak: az óbecsei haladóknak mostanság miért is állna érdekükben a feszültség helyi gerjesztése?

 Vajon az óbecsei aláírásgyűjtési megmozdulás átalakulhat-e a polgári elégedetlenség/engedetlenség másként kiteljesedő formájává?

Amíg a magyar érdekvédelem álságos politikai játszmáinak üstjében rotyogva kavarog/háborog a kásás szóbeszéd...