A délvidéki magyarok is úgy járnak mint a felvidékiek?

2015. december 30.

Aki egy kicsit is követte a Kárpát-medence magyar közösségek alakulását az tudja mi is történt a felvidéki magyarság autonómia törekvésével. Rövidre fogva az EU-hoz való csatlakozás kapujában lemondtak róla és minden eszközzel támogatták Szlovákia EU útját. Az elképzelés az volt, hogy majd az EU-ban lévő országban rendezik az őshonos magyar közösség rendezetlen dolgait. Hát nem így történt.

A sokatmondó jelek

Számunkra ez a példa igen tanulságos. Annál is inkább mert egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a forgatókönyv zajlik Szerbiában. A kisebbsági kormánypárt hathatóan segíti Szerbia EU csatlakozását, nyilvánosan is lemondtak a területi autonómiáról, pont akkor amikor a 60.000 koszovói szerb területi autonómiát kap, nem foglalkoznak a kisebbségi akcióterv kidolgozásával, ahogyan a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával sem.

Lemondtak Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatéréséről az Észak-bánáti közigazgatási körzetből a Szabadka központú, bácskai közigazgatási körzetbe.
Azt is látjuk milyen a viszonyulása a Vajdaság autonómiájához. Egymás után olyan törvényeket támogatnak szavazataikkal, amelyek a tartomány lassú, de biztos eltűnéséhez vezetnek.

Szerbia EU útja és a magyar közösség jogainak alakulása

Nem is olyan rég Szerbia megnyitotta az EU csatlakozáshoz szükséges "csomag" első fejezeteit. Számunkra ez azért fontos mert a "csomag" része az úgynevezett kisebbségi akcióterv. Nagy elvárásaink vannak/voltak az akcióterv kapcsán, hiszen ebbe kellene/kellett volna belefoglalni, egyfajta feltételként, mi mindent kell Szerbiának teljesíteni az őshonos közösségek / nemzeti kisebbségei felé.

A kisebbségi kormánypárt nem igazán jeleskedik az akcióterv kidolgozásában, sem az elvárások megfogalmazásában, beépítésében az akcióterv szövegébe. Habár erre nekik van a legnagyobb lehetőségük parlamenti képviselőik, a szerbiai képviselőház EU integrációs bizottság alelnöke, EU parlamenti képviselő és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ebben a helyzetben azt teszi amit lehet. Minden fórumon bemutatja, beterjeszti azt a dokumentumot amit négy vajdasági magyar párt és számos civil egyesület, hiteles egyének dolgoztak ki a kisebbségi akcióterv tartalmi vonatkozásában.

A Magyar Nemzeti Tanács látszat politizálása és a vele járó politikai felelősség

A dokumentumot több alkalommal is beterjesztettük a Magyar Nemzeti Tanács elé, mint a vajdasági magyar közösség kollektív jogainak legmagasabb, belföldön és nemzetközileg is, intézményileg elismert képviselő szervéhez.
Ezidáig az MNT-t vezető kisebbségi kormánypárti többség sorozatosan elutasította a dokumentum megvitatását, és nem foglalt állást a kisebbségi akcióterv kapcsán. Helyette látszat politizálásba kezdett.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ezt nagy hibának tartja. Az helyett, hogy kezdeményezne, saját dokumentumot dolgozna ki és azt tenné le a belgrádi hatalom asztalára, a MNT megelégszik azzal, hogy "véleményezze" a szerbiai hatalom által kidolgozott "kisebbségi akciótervet".

Az eddigi tapasztalatok is a politikailag téves álláspontot támasztják alá. A MNT eddig két "zártkörű" tanácskozást szervezett. Az elsőt 2015. november 5-én, ahol a jelenlévők elmondhatták észrevételeiket a szerb állam által kidolgozott kisebbségi akcióterv kapcsán. A jelenlévők közül többen is rámutattak a "munka" és a "munkamódszer" hiányosságaira, ami a második találkozón, 2015. december 21-én ki is ütközött. Ugyanis, az első találkozón elhangzott észrevételekből szinte semmi sem került be a kisebbségi akcióterv "finomított" változatába.

A december 21-én tartott találkozó anyagaiból kiderült az is, hogy a szerb kormány által alakított "különmunkacsoport" 2015. december 23-án már véglegesíti a kisebbségi akcióterv javaslatát, amit a kormány elé terjesztenek és megküldik Brüsszelnek.

Nyilvánvaló, hogy egy olyan tervezetet amit már elfogadott a szerb kormány, illetve annak tartalma le lett egyeztetve Brüsszellel, az utólag már nem igen változtatható.
Semmilyen "zártkörű" értekezletek nem helyettesíthetik az MNT testületi álláspontját. Már csak azért sem, mert a hatályos nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint a mindenkori MNT elnökének csak azt az álláspontot szabad képviselnie amire testületi felhatalmazást kapott.
Ebből kifolyólag, a politikai és erkölcsi felelősség elsősorban az MNT elnökét, illetve a MNT hatalmi többséget terheli.

A politikai hibát bizonyító felvétel:
http://vmdk.org.rs/hirek/548-alapszabalyunk-megserteserol-a-legitimitasrol-avagy-ki-kepviseli-autonomiatorekveseinket

https://www.youtube.com/watch?v=mVnCbJ44JAs

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél