A tusványosi mesék

2017. július 26.

Tusványosi mesék, kártékony politizálás, messziről jött ember azt mond amit akar
 

Az előző évekhez igazodván az idén is számos helyen "nemzetpolitikai" nyári táborokat tartottak. Többek között a Vajdaságban is, ahol a jól bevált szokás szerint nem a dialógus, hanem az egypárti monológus kapott helyet.  
Vajdasági szempontból nézve, talán a Tusványos számít üde kivételnek. Hiszen ott képviselve  voltak azok a magyar pártok is, akik erdélyi viszonylatban,  hatalmi vagy ellenzékinek számítanak. Szóval, van hova fejlődni. Azonban, ismét csak vajdasági szemmel nézve, mégiscsak az a fontos mi is hangzott el ezeken.
Nem szeretnénk kitérni egyéb nemzetpolitikai kérdésekre, ezért csak azt tesszük szóvá ami szorosan a délvidéki magyarság helyzetéhez kapcsolódik. Ebben a vonatkozásban pedig, egyértelműen megállapítható, hogy folytatódott az a kártékony politizálás amit a hazai egypárt képvisel.

Emlékeztetőül, néhány éve ezeken a helyszíneken bizonygatták milyen fényes a nemzeti tanácsokról szóló törvény, egyenesen olyan autonómiáról beszéltek ami sehol máshol nincsen, csak a Vajdaságban. Aztán meg kiderült, hogy az autonómiából még az A betű sincs meg.  Most ismét hasonló vállveregetésbe és megtévesztésbe kezdtek.

Szerintük itt Vajdaságban, Szerbiában minden rendben van. A magyarság nem képvisel kockázati tényezőt, megbecsült tagjai volnánk a szerbiai társadalomnak, mert ők minden szinten a hatalomban vannak és ott ülnek ahol a döntéseket hozzák. Tehát folytatódik az a félrevezetés és a kisebbségi kánaáni kép kivetítése ami téves következtetések levonására ad okot a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek , illetve az anyaországi politikai döntéshozók körében. 

 

 

Pedig az a  valóság amiben élünk éppen az ellenkezőjét mutatja. Mert ha úgy volna ahogyan azt az egypárt elnöke állítja, akkor nem történhetne meg, hogy Járekon és Újvidéken elszabotálják az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak állítandó emlékművet, nem történhetne meg, hogy a mai napig nincs befejezve a magyarok és a történelmi egyházainknak járó vagyon-visszaszármaztatás, hogy folyamatosan csökkentik az anyanyelvi oktatás szintjét (az idén tíz magyar osztály indulását akadályozták meg úgy, hogy az egypártnak oktatási államtitkára van a szerbiai kormányban),hogy nem lehet magyarul felvételizni az Újvidéki Egyetem Jogi Karán, hogy  folyamatosan csökkentik az anyanyelvünk hivatalos használatának lehetőségét ( az egypárt hathatós rásegítésével a tartományban, lásd még  VAT és Magyarkanizsa), hogy semmibe veszik a kisebbségi kultúra pénzelését, hogy a Magyar Nemzeti Tanács semmiről sem hozhat döntést és szinte semmibe sem szólhat bele, hogy a MNT nevetséges pénzösszeget kap a működésére, hogy nincsen részarányos foglalkoztatás és politikai képviselet, hogy a délvidéki magyarságot több közigazgatási egységbe darabolták fel, hogy nincsenek beruházások a magyar tömbben és ezért elvándorolnak az emberek, hogy koszovói romákat és migránsokat telepítenek a magyarok közé, hogy Szabadkán leszavazza a haladópárti koalíciós partner, hogy Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Bácstopolya, Kishegyes magyar önkormányzat nélkül maradnak és ki vannak szolgáltatva annak a pár haladó kádernek, amely ott uralkodik a magyar többség felett, és az sem történhetne meg,  hogy őt személyesen és pártját is semmibe veszik annál az asztalnál ahol ülnek.


Mert az ott ülni az asztalnál, és a bele szólni abba amiről döntenek között nagy a különbség!  
És akkor még nem is említettük azt az apróságot, hogy az egypárt nem képviseli az egész délvidéki magyar közösséget!  

 


Kit és mit képviselnek?
 

Ami a kockázati tényezőt illeti, azzal talán egyezni is lehet, de nem a felsorolt okok miatt, hanem azért mert a délvidéki magyarok a jogérvényesítést nem bombákkal  hanem politikai eszközökkel végzik, és talán azért is mert a délvidéki magyarság létszáma folyamatosan csökken, a magát  magyar pártnak nevező egypárt meg nem a délvidéki magyarok érdekeit képviseli a belgrádi politikai elit körében, hanem a belgrádi politikai elit érdekeit képviseli a délvidéki magyarság körében.

Egyre inkább beigazolódik mi is az igazi feladatuk. Minden áron "belökni" Szerbiát az EU-ba, még akkor is ha mellőzni kell a délvidéki magyarság elemi érdekeit.

Mert másképpen nem lehet megmagyarázni azt a magaviseletet  amikor az albán-magyar frakció elnöke agyon dicséri azt az oktatási minisztert aki nem engedélyezte  10 magyar osztály indulását, de "sokat tett" a szerb nyelv oktatásáért kisebbségi tagozatokon, vagy azt amikor az EU integrációs bizottság alelnöke az EU küldöttségének azt mondja minden rendben van a kisebbségi akciótervvel és Szerbia kiválóan teljesít, csak éppen a bosnyák és az albán közösség képviselői az ellenkezőjét állítják, vagy azt amikor az identitás zavarokkal szenvedő szerbiai/vajdasági/magyarországi EU képviselő nem hajlandó tárgyalni  Szerbia körüli országjelentésre tett észrevételekről mert szerinte már lezárultak a lehetőségek, és közben a horvát, román, bolgár, szlovén és egyéb nemzetiségű képviselők nyomására mégis változások történnek a végső szövegen. Majd az ország jelentés elfogadása után  megjátssza a megbotránkozást  a szerbiai bíróság döntése miatt, amellyel ellehetetlenítik a magyar felvételizést az Újvidéki Egyetem Jogi Karán.  Ez volna az a megbecsültség amit az egypárti elnök bizonygatott?

Végezetül, ismét azt kell mondanunk, hogy a messziről jött ember azt mond amit akar, csak azt  ki hiszi el neki?  
 

VMDK PRESS

 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél