Kulturális autonómiánk még az anyaországból érkező pénzeszközök utáni ÁFA felét sem kapja el Belgrádtól

2016. január 11.

A Magyar Nemzeti Tanács 13-ik ülésén elfogadták a MNT 2016-os költségvetését
A 2016-os MNT költségvetése 744 millió dinárra tervezik. Ebből 60 millió az előző évből kerül átvitelre, míg a bevételi források a következően oszlanak meg:

1. Magyarország adománya 351 millió dinár
2. A Szerb Köztársaság költségvetéséből 61 millió dinár
3. A Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetése 26 millió dinár
4. Az önkormányzatok költségvetéséből 6 millió dinár
5. Banki kamatokból 3 millió dinár
6. Egyéb be nem sorolható források 1 millió dinár

A MNT költségvetése 774 millió din , ami első ránézésre 70 millióval több mint a 2015-ös , de valójában erről szó sincs. A valóság azt mutatja hogy anyaországunk mint egy 13 millió dinárral több támogatást fog juttatni az MNT-n keresztül mint a 2015-ős évben. A költségvetés növekedését pedig csak az okozza hogy a MNT kb. 60 millió dinárral nagyobb összeget visz át a 2016 –os évre mint ahogyan az történt a 2014-es évről a 2015-ös évre.

Tehát a 2015-ös év el nem költött pénzeinek átvitele okozza a növekedést. Azon már meg sem tudunk lepődni hogy a Szerb költségvetési forrásokból a MNT, és itt elsődlegesen a köztársasági költségvetésre gondolok, ugyan azzal az összeggel van jelen mint 2015-ben, azaz 61 millió dinárral.

Csak ennyit lehetett elérni a kormányban való szerepvállalással?

Ha figyelembe vesszük a szerb költségvetésből érkező 61 millió dinár reálértékét, már csak ha az euróhoz mérjük (mert persze Szerbiában infláció nincs- sic!) akkor majdnem 10% -os értékvesztésről „beszélhetnénk" – ha lenne kivel!

Amit még lényeges kiemelni az az, hogy valójában a következő évre átvitt 2015-ben el nem költött pénz strukturálisan miből is áll, vagy állhat össze. Azonban ha a szabadkai Szt.Teréz Székesegyház és a Zsinagóga tatarozási tételeit kivonjuk az adott ősszegből, akkor is marad még egy olyan összeg, amely bővebb magyarázatra szorulna a beterjesztő részéről.
Azonban a magyarázat elmaradt.

Egészében nézve a beterjesztő által elénk terjesztett indoklásnak nevezett dokumentum nem más mint a költségvetés tételeinek szelektív átmásolása, amelyből nem derül ki igazán semmi sem amit a közpénzek konkrét költésére lehetne vonatkoztatni indoklásként. De ez már bevett gyakorlat a MNT vezetése részéről.

A MNT a működésére szánt szerbiai eszközökből (61 millió dinár ) hatalmas részét továbbra is önmagára költi. Fizetésekre 43,3 millió dinárt látott elő, vagyis a szerbiai köztársasági költségvetésből érkező pénzek 70 % -át.

A MNT vezetői a 2016-os évben is folytatják az előző években alkalmazott gyakorlatot, és folyamatosan növelik az ott dolgozók és a MNT tisztségviselőinek bérét. A szerbiai költségvetésből érkező eszközök (működés és a programok végrehajtására) 70% fizetésekre megy el. Ráadásul a magyarországi eszközök egy része is a MNT működését szolgálja.

Mi, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségében ezt nem tartjuk elfogadhatónak.
Elsősorban azért mert nem tartjuk etikusnak, hogy az a hatalmi többség, amely előszeretettel hivatkozik parlamenti képviselőire, akik két kézzel szavazzák meg a szerbiai polgárok bérének, nyugdíjaknak csökkentését, a vajdasági magyar "mini parlamentben" folyamatosan saját béreik, juttatásaik, és egyéb kiváltságaiknak növelését látja elő. Míg a vajdasági magyarok nagy többsége nyomorog, addig ők az adófizetők pénzén basáskodnak.

Javaslatainkban nem egyszer mutattunk rá hogyan lehetne faragni ezeken az összegeken, nem veszélyeztetvén a MNT működését, és hogyan lehetne azt a pénzt kulturális egyesületeinkre, kistérségi médiánkra, vagy a szórvány ösztöndíj alap létrehozására fordítani.

Másodsorban, miért nem publikusak a MNT dolgozóinak, tisztségviselőinek bérei és egyéb juttatásai? Miért titok menyit keresnek a MNT VB tagok? Vagy az MNT elnöke? Vagy a MNT hivatalának vezetője? Vagy a MNT elnökének jogi tanácsosa?
Harmadjára, mikor gondolnak javítani a magyarországi és a szerbiai támogatások arányán?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége volt az első aki még az MNT választási kampányban, majd a MNT ülésein felvetette a Szerb Köztársaság szégyenteljes viszonyulását saját kisebbségei felé. Matematikailag bemutattuk, hogy a szerbiai hatalom napi szinten több pénzt ad a koszovói 60.000 szerbnek, mint a 250.000 vajdasági magyarnak éves szinten.

Azóta ezt a tényt a MNT elnöke is elismerte. Ahogyan azt is, hogy a szerbiai hatalom szerint a nemzeti tanácsok speciális jogi státussal rendelkező civil szervezetekként vannak elkönyvelve. Ezen a jogcímen vannak vezetve a szerbiai költségvetésben, és a civil szervezetnek (NGO) tervezett pénzösszegekből részesülnek. Egyedül a parlamenti képviselők hallgatnak róla. Köti őket a hatalmi omerta.

A MNT elnöke, becsületére szóljon, kimondta a nyilvánvaló igazságot: a magyarországi támogatások nélkül "kulturális autonómiánk" nem tudna működni. A szerbiai költségvetési pénz, a magas fizetéseken kívül, semmire sem elegendő. Pedig a tájékoztatást, kultúrát, művelődést, nyelvhasználatot, oktatást és ehhez kapcsolódó programokat valamiből pénzelnie kellene, annak az országnak, amely adófizetői, állampolgárai vagyunk. Végső soron, nemzetközi egyezmények által vállalt kötelezettségről van szó.

Ha már a magyarországi támogatásoknál tartunk, azt is el kell mondani, hogy a magyarországi pénzeszközök után befizetendő ÁFA felét sem kapja vissza a szerb államtól a Magyar Nemzeti Tanács!

Különösen megalázó adat az a tény, hogy a magyarországi támogatás után, a Szerbiában fizetett ÁFA (PDV) felét sem kapja vissza a Magyar Nemzeti Tanács. Ha összeszámoljuk a tavalyi évről áthozott pénzeszközöket, és az idei évre tervezett összegeket, akkor megközelítőleg 640 millió dinárnyi magyarországi támogatásról beszélhetünk a 2016-os évben. Ennek az ÁFA értéke, 20% ÁFA átlaggal számolva, 128 millió dinár. A 2016-os évben a köztársasági költségvetésből az MNT számára mindössze 61 millió dinár van előlátva, ami a magyarországi támogatások után befizetett ÁFA felét sem teszi ki. Erről tessék elgondolkodni!

Hogy Szerbiának milyen "jó üzlet" a magyar őshonos nemzeti közösség , az meglátszik Szerbia miniszterelnökének nyilatkozatából a nemsokára folyósítandó 160 millió euró gazdasági támogatások kapcsán. Idézzük Aleksandar Vučićot:
"Számomra mindig nagyszerű, ha valaki pénzt ad Szerbiának. 160 millió euróval többet fognak Szerbiában elkölteni, és azt hiszem, hogy ez jó hír". "Csak azt mondom, adjanak minél több pénzt, azoknak is, akik le akarnak váltani, mert annak a pénznek a felét nálunk költik el, ha más nem, akkor az ÁFA által egy része Szerbiában marad".

És ebben van a lényeg. Tudta nélkül, de az is lehet tudatosan, a szerb kormányfő rámutatott a lényegre. Szerbia Magyarországra tolja saját állami kötelezettségeit, Magyarország meg hozzájárul a szerbiai költségvetésnek a töltéséhez, úgy hogy az a Szerb állam többet költ el a koszovói szerbekre egy nap alatt, mint amit éves szinten átutal a Magyar Nemzeti Tanács működésére.

Természetesen hálások vagyunk anyaországunknak a támogatásokért, de ezt a magatartást nem szabad(na) megengedni egy olyan országnak, amely az EU tagja akar lenni.

És ezt nevezik "példaértékű kulturális autonómiának", és erre mondják nagy büszkén Brüsszelben, hogy Szerbia nagyobb jogokat biztosít kisebbségeinek mint bárki más Európában.

Önök erről mit gondolnak?

BÚÉK 2016! Sikerekben gazdag, boldog Új Esztendőt Kíván a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége!

2015. december 31.

BÚÉK 2016! Minden kedves ismerősünknek, munkatársunknak, tagnak, rokonszenvezőnek, a VMDK Hírmondó olvasóinak, minden magyarnak, sikerekben gazdag, Boldog Új Esztendőt Kívánunk!

Az MNT látszat-politizálása

2015. december 30.

Mi történik a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel?

A VMDK Hírmondó 46. számában már írtunk a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) látszat- politizálásáról. Erre most újabb példával szolgálhatunk. Ahogyan a kisebbségi akcióterv esetében, most is kullogunk az események után, az helyett, hogy az események elé menjünk.

Ugyanis, az MNT elnökének írásos válaszából látszik, hogy az MNT-nek nincsen testületileg elfogadott álláspontja, saját elképzelése, illetve konkrét javaslata a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására.

Ami nem jó, de még javítható. Reméljük írásunk ösztönzően fog hatni. Talán nem árt ha ezen a helyen elmondjuk azt is, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége erre vonatkozólag már kész elképzeléssel rendelkezik.

Sőt, a VMDK és három másik vajdasági párt, számos civil szervezet, hiteles egyén által kidolgozott, Szerbia EU csatlakozásához szükséges "kisebbségi"/ őshonos nemzetekre vonatkozó akcióterv tartalmaz olyan elemeket, amelyek a soron következő nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására, azaz annak rendezésére utalnak.

Sajnos a MNT hatalmi többsége eddig rendszeresen leszavazta beterjesztésünket. Reméljük idővel elfogadják javaslatunkat. Ugyanis, ilyen tendenciák már észlelhetőek. Először elvetik javaslatainkat, majd egy későbbi időpontban sajátjuknak mutatják be és megszavazzák. Ami nem baj, mert egyrészt megvalósulásra kerülnek azok a programok, amelyeket javasoltunk, másrészt rámutatnak arra az apró tényre, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége pontos, kidolgozott és mélyreható elképzelésekkel rendelkezik.

Tari István, a VMDK-Csonka Áron MNT lista képviselője tanácsnoki kérdéssel fordult az MNT elnökéhez. Kérdésének tárgya a nemzeti tanácsokról szóló törvény esedékes módosítása volt. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a tanácstag kérdését és a MNT elnökének válaszát.

Néhány szó a szerbiai részarányos foglalkoztatásról

2015. december 30.

A VMDK Hírmondóban egyszer már rámutattunk hogyan spinnel a kisebbségi kormánypárt parlamenti képviselője, frakcióvezetője  a részarányos foglalkoztatással.

Most ismételten rá kell mutatnunk a nyilvánvaló manipulálására.

A köztársasági parlamenti képviselő 2015. december 9-én, a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta a szerb parlament megszavazta a kisebbségi kormánypárt a végrehajtásról szóló új törvény javaslatára és a közjegyzősségről szóló törvény módosítási javaslatára benyújtott módosítási indítványait.

Javaslataik  arra vonatkoztak, hogy „a végrehajtók, a végrehajtók helyetteseinek, valamint a közjegyzők kinevezésének a folyamatában figyelembe kell venni az adott helyi önkormányzat lakosságának nemzeti összetételét, illetve a hivatalosan használatban levő nyelveket”.

Szerinte az előbbiekhez képest  a korábbi és továbbra is hatályban maradó előírásokhoz képest, az változott, hogy eddig a végrehajtók helyetteseire vonatkozóan nem létezett ez a kötelezettség.

Az újság első oldalas cikkében,  nagy gőzzel beharangozott "siker" ellenére, mi nem értjük mi is itt az újdonság? Ha eddig is benne volt a hatályos törvényekben, akkor a helyettesekre is csak azt kell alkalmazni amit már a vezetőkre is alkalmaznak!

Ha meg marad minden a régiben, akkor hogyan beszélhetünk előrelépésről?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint az igazi előrelépés az volna ha a képviselő úr konkrét, kötelező jellegű, büntető intézkedésekkel ellátott mechanizmusokat javasolna az  igazságügyben és a közigazgatásban  dolgozók, a közjegyzők és a végrehajtók részarányos foglalkoztatására.

Mert a jelenlegiek szerint 2016. január elsejétől induló leépítések nem kerülik el a közszférában dolgozó magyarokat. Elbocsájthatják őket mint bárki mást, ami kihatással lehet az amúgy is alacsony százalékban foglalkoztatott közalkalmazottak és tisztségviselők számbeli csökkenésére.

A nemzetiségi arányok jegyzékének vezetését pedig- önkéntes bevallás alapján- csak 2016. szeptemberétől kezdenék, semmilyen garancia nélkül a részarányosság elve alapján szavatolt kisebbségi helyek kötelező feltöltésére, illetve nem lát elő büntető rendelkezéseket arra az esetre ha a munkahelyek betöltésénél nem tartják be az „előnyjog”alkalmazását.

Ha megtörténne ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése, akkor azokra valóban azt mondhatnánk, hogy az igazi előrelépés és újdonság a szerbiai jogrendben. Addig csak olcsó politikai poénokról és médiai manipulációról beszélhetünk.

A délvidéki magyarok is úgy járnak mint a felvidékiek?

2015. december 30.

Aki egy kicsit is követte a Kárpát-medence magyar közösségek alakulását az tudja mi is történt a felvidéki magyarság autonómia törekvésével. Rövidre fogva az EU-hoz való csatlakozás kapujában lemondtak róla és minden eszközzel támogatták Szlovákia EU útját. Az elképzelés az volt, hogy majd az EU-ban lévő országban rendezik az őshonos magyar közösség rendezetlen dolgait. Hát nem így történt.

A sokatmondó jelek

Számunkra ez a példa igen tanulságos. Annál is inkább mert egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a forgatókönyv zajlik Szerbiában. A kisebbsági kormánypárt hathatóan segíti Szerbia EU csatlakozását, nyilvánosan is lemondtak a területi autonómiáról, pont akkor amikor a 60.000 koszovói szerb területi autonómiát kap, nem foglalkoznak a kisebbségi akcióterv kidolgozásával, ahogyan a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával sem.

Lemondtak Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatéréséről az Észak-bánáti közigazgatási körzetből a Szabadka központú, bácskai közigazgatási körzetbe.
Azt is látjuk milyen a viszonyulása a Vajdaság autonómiájához. Egymás után olyan törvényeket támogatnak szavazataikkal, amelyek a tartomány lassú, de biztos eltűnéséhez vezetnek.

Szerbia EU útja és a magyar közösség jogainak alakulása

Nem is olyan rég Szerbia megnyitotta az EU csatlakozáshoz szükséges "csomag" első fejezeteit. Számunkra ez azért fontos mert a "csomag" része az úgynevezett kisebbségi akcióterv. Nagy elvárásaink vannak/voltak az akcióterv kapcsán, hiszen ebbe kellene/kellett volna belefoglalni, egyfajta feltételként, mi mindent kell Szerbiának teljesíteni az őshonos közösségek / nemzeti kisebbségei felé.

A kisebbségi kormánypárt nem igazán jeleskedik az akcióterv kidolgozásában, sem az elvárások megfogalmazásában, beépítésében az akcióterv szövegébe. Habár erre nekik van a legnagyobb lehetőségük parlamenti képviselőik, a szerbiai képviselőház EU integrációs bizottság alelnöke, EU parlamenti képviselő és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ebben a helyzetben azt teszi amit lehet. Minden fórumon bemutatja, beterjeszti azt a dokumentumot amit négy vajdasági magyar párt és számos civil egyesület, hiteles egyének dolgoztak ki a kisebbségi akcióterv tartalmi vonatkozásában.

A Magyar Nemzeti Tanács látszat politizálása és a vele járó politikai felelősség

A dokumentumot több alkalommal is beterjesztettük a Magyar Nemzeti Tanács elé, mint a vajdasági magyar közösség kollektív jogainak legmagasabb, belföldön és nemzetközileg is, intézményileg elismert képviselő szervéhez.
Ezidáig az MNT-t vezető kisebbségi kormánypárti többség sorozatosan elutasította a dokumentum megvitatását, és nem foglalt állást a kisebbségi akcióterv kapcsán. Helyette látszat politizálásba kezdett.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ezt nagy hibának tartja. Az helyett, hogy kezdeményezne, saját dokumentumot dolgozna ki és azt tenné le a belgrádi hatalom asztalára, a MNT megelégszik azzal, hogy "véleményezze" a szerbiai hatalom által kidolgozott "kisebbségi akciótervet".

Az eddigi tapasztalatok is a politikailag téves álláspontot támasztják alá. A MNT eddig két "zártkörű" tanácskozást szervezett. Az elsőt 2015. november 5-én, ahol a jelenlévők elmondhatták észrevételeiket a szerb állam által kidolgozott kisebbségi akcióterv kapcsán. A jelenlévők közül többen is rámutattak a "munka" és a "munkamódszer" hiányosságaira, ami a második találkozón, 2015. december 21-én ki is ütközött. Ugyanis, az első találkozón elhangzott észrevételekből szinte semmi sem került be a kisebbségi akcióterv "finomított" változatába.

A december 21-én tartott találkozó anyagaiból kiderült az is, hogy a szerb kormány által alakított "különmunkacsoport" 2015. december 23-án már véglegesíti a kisebbségi akcióterv javaslatát, amit a kormány elé terjesztenek és megküldik Brüsszelnek.

Nyilvánvaló, hogy egy olyan tervezetet amit már elfogadott a szerb kormány, illetve annak tartalma le lett egyeztetve Brüsszellel, az utólag már nem igen változtatható.
Semmilyen "zártkörű" értekezletek nem helyettesíthetik az MNT testületi álláspontját. Már csak azért sem, mert a hatályos nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint a mindenkori MNT elnökének csak azt az álláspontot szabad képviselnie amire testületi felhatalmazást kapott.
Ebből kifolyólag, a politikai és erkölcsi felelősség elsősorban az MNT elnökét, illetve a MNT hatalmi többséget terheli.

A politikai hibát bizonyító felvétel:
http://vmdk.org.rs/hirek/548-alapszabalyunk-megserteserol-a-legitimitasrol-avagy-ki-kepviseli-autonomiatorekveseinket

https://www.youtube.com/watch?v=mVnCbJ44JAs

A délvidéki 160 millió euró

2015. december 29.

A délvidéki 160 millió euró. Az átláthatóság fontossága. Blogbejegyzések, cikkek.

Igen, itt és most arról a 160 millió eurórol lesz szó amit a magyar kormány szánt a délvidéki magyarság megsegítésére. Sokan, sokat, sokfélén beszéltek már erről. A délvidéki, szerbiai és az anyaországi sajtóban is.

 Mi is  beszéltünk róla . Most is azt fogjuk tenni, azzal a szándékkal, hogy rámutassunk az átláthatóság  fontosságára. Mert helyzet van.

Különösen azok után, hogy  a szerb média ingerküszöbét is elérte a kisebbségi kormánypárt  160 milliós, erősen kampányszagú hencegése, ami miatt a szerbiai korrupcióellenes ügynökség (KEÜ) felé került az ügy.

A Večernje Novosti c. szerb napilap arról tudósított, hogy  a KEÜ  követelni fogja a kisebbségi kormánypárttól

" nyilatkozzon az általa kiosztásra kerülő magyar kormányeszközökről, s amennyiben megállapítást nyer, hogy megsértik a politikai tevékenység pénzeléséről szóló törvényt, megteszik a szükséges intézkedéseket"

 Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia munkatársa is nyilatkozott e téma kapcsán, aki szerint egy "szokatlan megállapodásról" van szó.

 „Úgy tűnik, hogy ezzel túllépnek a pártok tevékenységi körén. Egy kicsit a humanitárius segélyek pártok általi szétosztására hasonlít, vagy párt általi egészségügyi segítségnyújtásra, ez pedig tiltott”, vélekedett.  

Habár a kisebbségi kormánypárt elnöke erre reagálván gyorsan kijelentette " tiszteletben fogják tartani a szerbiai törvényeket a magyar kormánytól kapott támogatások elosztásakor" mégis némi kétely azért felmerül bennünk.

Mert ez a hatályban lévő szerbiai törvények szerint  a tevékenység beszüntetését, vagy a párt működésének tilalmát jelentené. 

Figyelembe véve az ügy fontosságát, hadd álljanak itt gondolatok serkentésére  és esetleges megoldások keresésére cikkek és blogbejegyzések.

" Ha a magyar kormánynak, de a kisebbségi kormánypártnak is valóban az elsődleges célja az, hogy  a  délvidéki magyarság gazdaságilag megkapaszkodjon és megerősödjön, akkor semmilyen körülmények között sem szabad megengedni, hogy  a pénzek elosztása körül  bármilyen gyanú támadjon. Még az árnyékát is kerülni kell.

Ezért elengedhetetlenül fontos a mutyisok  távol tartása. Nem szabad  megengedni a beszivárgásukat szabályzatokba, előzetes szűrőkbe, programok ismertetésébe, lebonyolításukba és hasonló jellegű mechanizmusokba. A kádereiket nem szabad alkalmazni. Vannak már gazdasági attasék egy-egy külképviseleten, tessék nekik ledelegálni ezt a feladatot."

Teljes írás:

http://csonkaaron.blogspot.rs/2015/12/az-50-milliard-forintos-kerdes.html

http://www.rtv.rs/hu/politika/p%C3%A1sztor-janu%C3%A1rban-ki%C3%ADrj%C3%A1k-az-els%C5%91-nyilv%C3%A1nos-p%C3%A1ly%C3%A1zatokat-a-gazdas%C3%A1gfejleszt%C3%A9si-p%C3%A9nzekre_672697.html

http:// http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19508/A-VMSZ-gazdasag--es-tersegfejlesztesi-strategiaja-A-korrupcioellenes-ugynokseg-odafigyel-a-torvenyessegre.html

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19514/Pasztor-Tiszteletben-fogjuk-tartani-a-szerbiai-torvenyeket-a-magyar-kormany-altal-adott-tamogatasok-elosztasakor.html

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél