Néhány szó Kabók Erika tudósításának margójára

VMDK HÍRMONDÓ II.évf. 3.sz. 2015. év

2015. január 26., hétfő

A napokban sok szó esett a Vajdaságban történt második világháborús atrocitásokról. A "hideg napokról" Újvidéken, magyarok kivégzéséről,elűzéséről Csúrogon és környékén.

Ennek kapcsán Kabók Erika (szerkesztő) és Hegedűs Dániel (operatőr) készítettek egy riportot a Duna TV 2015. január 23-i 18h híradójának, illetve Kabók Erika cikket is írt a Magyar Szó 2015. január 24-25. hétvégi lapjában. A tragikus események bemutatása mellett, Kabók Erikáék azt állították, hogy a Szerb Kormány tavaly meghozott határozatának, amellyel hatályon kívül helyezték a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira kirótt kollektív bűnösséget, Csúrog elűzött magyarjai visszakaphatják elkobzott vagyonukat. Nem tudni mi késztette az újságírót, hogy megfogalmazza ezeket a mondatokat.

Talán tájékozatlansága, netán szándék vagy valami más, de ezek a mondatok bejárták az egész Kárpát-medencét és a délvidéki magyar közösséget is. Pontosan ezért nem hagyhatjuk őket szó nélkül. Mert az igazság az, hogy az említett határozat értelmében a kollektív bűnösség nem lett semmisé nyilvánítva, tehát csak a jövőre nézve van jogi hatása. Ez a gyakorlatban egyéni rehabilitálási eljárást von maga után, végeztével lehet kérvényezni a vagyon-visszaszármaztatást. Azaz a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaink esetében csak lehetne, mert időközben lejárt a kétéves határidő a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadására. Ennyit a szerb-magyar történelmi megbékélésről, őszinteségről, méltányosságról és kölcsönösségről.

Végezetül, megértjük mi a VMDK-ban azt is, hogy a kisebbségi kormánypártnak az elhibázott lépések után szüksége van a sikertörténetek" gyártására, de azt gondoljuk, hogy ezt a témát tapintatosabban kellene kezelni. Saját közösségünk miatt.

Dokumentumok:

 

Váratlan helyről érkezett megerősítés a VMDK állításaira

VMDK HÍRMONDÓ II.évf.2.szám 2015.01.23.

 A VAT ombudsman-helyettese Vukasinovic Éva kezdeményezi az újonnan megválasztott nemzeti tanácsok vezetőivel való találkozást, annak érdekében, hogy tájékoztassa őket milyen törvényes lehetőségekkel rendelkeznek. Szerinte erre nagy szükség van, mert nincsen mindenki tisztában azzal mi is valójában a nemzeti tanács. Ezzel az állítással mi is a VMDK-ban egyezünk.

Évek óta azt mondjuk, hogy a nemzeti tanácsoknak jogi státusa rendezetlen, nincsenek valós felhatalmazásaik és a pénzelésük is gyámoltalan. Persze, a szerbiai és a szerbiai hatalom részét képező kisebbségi kormánypárt mindenhol "sikertörténetként" mutatta be a Brüsszel felé fordított kisebbségi kirakatot biztosító torz szüleményt. Reméljük ennek most, és mindenkorra vége. Mert mit is mond Vukasinovic Éva a nemzeti tanácsokról szóló torvény módosításának előestéjén:
"A nemzeti tanácsok formális jogi aspektusból szemlélve még csak nem is állami intézmények, de nem is igazgatási szervek, nem polgárok egyesületei, holott nyilvános meghatalmazásuk van és a költségvetési eszközök felhasználói. Ezzel kapcsolatban felmerül a nemzeti tanácsok tevékenységének tervezése és annak megvalósítása is, tekintettel arra, hogy a költségvetési eszközök folyósítása rendszertelen és általában késik."

Nahát! Ismét igazunk lett. Sajnos. Remélhetőleg mások is meghallják ezeket a szavakat és cselekvésre is ösztönzik őket. Mert van mit tenni a valós kulturális autonómia terén.

Matrica ügy

Fónagy János, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten bejelentette,hogy a röszkei határátkelőtől induló autópálya és az első kijáratig terjedő 900 méteres szakasza útdíjköteles marad. A VMDK tudomásul veszi a magyar kormány döntését, bár a továbbiakban sem egyezik vele. Indokolatlan lépesnek tartjuk, amely nem méltányolta a vajdasági magyarok véleményét és a hozzá párosuló petíciót. Ennek ellenére, mi a VMDK-ban legalább azt tudjuk mondani mi megtettük azt amit lehetett. Ami nem jelenti azt, hogy elálltunk e téma melegen tartásától. Forog a kerék.

 

Találkozók a nemzeti tanácsok elnökeivel

A tartományi ombudsman nemzeti kisebbségi jogokkal megbízott helyettese, Vukašinović Éva ma megkezdte az egyeztető tárgyalásokat az újonnan megválasztott nemzeti tanácsok képviselőivel.
A találkozók célja, hogy közösen áttekintsék a nemzeti közösségek számára fontos aktuális kérdéseket és azokat az eszközöket, amelyekkel a közösségek számára hatékonnyá válhatna a tartományi ombudsman intézménye, amelyek elősegítenék a nemzeti közösségek jogainak hatékonyabb érvényesítését, fejlesztését, személyi és kollektív jogainak védelmét.

Az alapvető probléma, amellyel a nemzeti tanácsok munkájuk során szembesülnek az az, hogy nincsenek benne azokban a törvényekben, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításához. A nemzeti tanácsok formális jogi aspektusból szemlélve még csak nem is állami intézmények, de nem is igazgatási szervek, nem polgárok egyesületei, holott nyilvános meghatalmazásuk van és a költségvetési eszközök felhasználói. Ezzel kapcsolatban felmerül a nemzeti tanácsok tevékenységének tervezése és annak megvalósítása is, tekintettel arra, hogy a költségvetési eszközök folyósítása rendszertelen és általában késik.

A tartományi ombudsman illetékességén belül együttműködést teremtett minden kisebbségi nemzeti tanáccsal és figyelemmel is kísérte tevékenységüket a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény alapján. A nemzeti tanácsok első négyéves megbízatásáról az ombudsmani hivatal A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak négy éve című kutatási projektumban számol be. (021.rs)

forrás: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18177/Talalkozok-a-nemzeti-tanacsok-elnokeivel.html

Marad a matrica Röszkénél

Fizetős marad a röszkei határátkelő. Ez derül ki a magyar kormány tájékoztatásából.

A legfontosabb változás, hogy a megyei matricák nem a megyehatár előtti utolsó, hanem a megyehatár utáni első csomópontig lesznek érvényesek. Az egy hónapos próbaüzemet követően február elsejétől változik az útdíjrendszer, a döntés értelmében több szakasz ingyenes lesz, közöttük a ferihegyi gyorsforgalmi út – jelentette be Fónagy János, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten.

Arról is döntöttek, hogy a kormány eltörli az 1470 forintos eljárási díjat a megyei matricák bevezetésével összefüggő ügyekben – közölte. Azok, akik januárban díjfizetés nélkül hajtottak díjköteles szakaszokra, nemcsak a pótdíj alól mentesülnek, ha február végéig éves matricát vesznek, hanem az egyéb esetekben szokásos szolgáltatási díjat sem kell megfizetniük.

Tájékoztatása szerint az M1-es Fejér megyei és az M7-es Veszprém megyei szakaszai a szomszédos megyékre érvényes matricákkal használhatóak, a Budapest és Győr vagy Siófok között rendszeresen közlekedőknek így 4 helyett elég 3 megyei matricát váltaniuk.

Ingyenes lesz a 4-es főút Budapest felől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérig tartó szakaszának használata, az M86-os főút szombathelyi és a 61-es főút kaposvári szakaszai (a csatlakozó gyorsforgalmi kapcsolat megépítéséig), és a dunaújvárosi, illetve a szekszárdi autópálya-hidak használata, a Pentele és Szent László-hidakra nem kell egyetlen matrica sem a Megyeri-híd mintájára.

Forrás: http://pannonrtv.com/web/?p=181620

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Néhány további kérdés az MNT pénzelése kapcsán

2015. január 22.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 2015. január 5-i sajtótájékoztatóján kihoztuk milyen kevés pénzzel vesz részt Szerbia a Magyar Nemzeti Tanács költségvetésében. Eddig ezt rajtunk kívül senki sem tette szóvá, és ezzel is hozzájárultak a kisebbségi kirakat fenntartásához. A vajdasági sajtónak köszönve, amely némi meglepetésünkre lehozta az általunk közölt adatokat, igaz csak nagy vonalakban, mára már mindenki látja milyen ruha van az autonómia királyán. Azonban, az a bizonyos ruha megérdemel még néhány mondatot. Kezdjük azzal, hogy az előző évekhez képest amikor az állami költségvetésből érkező összegek (szerb+tartományi költségvetés) 30% körül mozogtak, az a 2015-ös MNT által elfogadott költségvetés tervezetében csak 13,6% jelennek meg.

Konkrét számokban az a következőképpen néz ki: a jövő évre tervezett összbevétel 689.700.000,00 dinár aminek 85% (588.720.000,00 din) továbbra is magyarországi forrásokból valósul meg támogatások és transzferek által. A tervezett összbevételnek mindössze 13,6% származik a szerb állami forrásokból (94.000.000,00 din). Még lesújtóbb adat pedig az, hogy az MNT munkájához , vagyis az úgynevezett „autonómia", illetve a "kisebbségi Kánaán" működtetéséhez ebből az összegből a Szerb Köztársaság csak 61 millió dinárral részesedik, ami százalékban 8,8% jelent.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vajdasági magyarok Szerbia legjobb adófizető állampolgárai, akkor ez vérlázítóan kevés. Ráadásul az említett 94.000.000,00 dinárnak az 57%, azaz 54 millió dinárt a költségvetési tervezet szerint az MNT fizetésekre, juttatásokra és működési költségekre szánja, ami szintén elfogadhatatlan.

Sajnos ezt a tényt már kevésbe firtatja a vajdasági magyar média, így továbbra is a vajdasági magyarság nagy része abban a tévhitben van, hogy Szerbia milyen nagylelkűen támogatja kultúránkat, a magyar oktatást, médiát, nyelvhasználatot. Pedig az MNT-ben lévő hatalmi többség magyarországi pénzekből vitézkedik, holott az MNT pénzelése, döntéseinek végrehajtásához, programjaihoz hozzárendelt pénzeszközök biztosítása elsődlegesen nem a magyarországi adófizetők feladata volna, hanem a mindenkori hatalomé Belgrádban. De ott nagy a csend. Pedig ugyanaz a kisebbségi párt van hatalmon az MNT-ben, Újvidéken és Belgrádban is. Hogy ez miért fontos? Gondolom mindenki előtt ismeretes, hogy nemrég fogadta el a Szerb , majd a Vajdasági képviselőház is a 2015 –re vonatkozó költségvetést, amelyek meghatározzák a nemzeti tanácsoknak járó összegeket.

Legjobb tudomásom szerint, a kisebbségi kormánypárt egyik hatalmi szinten sem fejezte ki elégedetlenségét a nemzeti tanácsoknak juttatott szégyenletes támogatások kérdésében, pedig részt vettek a költségvetési támogatásokat előlátó büdzsé előkészítésében, majd megszavazásában. Ha ez nem így van, akkor meg felvetődik a kérdés miért nem élt a módosító indítvány lehetőségével annak érdekében, hogy azt amit esetleg a kormányban való szerepvállalása által nem tudott, vagy nem is akart elérni, megpróbálja a parlamenti szavazás keretében érvényesíteni? Erre a lépésre még a Szerb Haladó Párttal való koalíciós szerződés szerint is lehetőségük lett volna (8. pont, Kisebbségi jogok fejezet, e) alatti kitétel), ahogyan azt meg is tették a magyar-szerb vegyes történelmi bizottság működésének, illetve a szabadkai színház építésének folytatása esetén, ami dicséretes, de további kérdéseket von maga után.

Miért kell olyan kérdésekben módosító indítványokat beadni, amelyek már eleve államközi vagy valamilyen más jellegű szerződésben szavatoltak? Olcsó politikai poénszerzés vagy a koalíciós partner máris megfeledkezett a vállalt kötelezettségekről? Ennyire elégedettek a nemzeti tanácsok pénzelésével? Esetleg a vegyes bizottság munkája és a szabadkai színház nagyobb súllyal bír a vajdasági magyar autonómia építésétől? Politikai vakság vagy szándékosság? Kérdések, kérdések.....

http://csonkaaron.blogspot.com/2015/01/nehany-tovabbi-kerdes-az-mnt-penzelese.html

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

KI NEM MOND IGAZAT?

2014. június 19.

Miután a koalíciós szerződés aláírása után (a vajdasági autonómia kurtításának végrehajtását kivéve), semmi érdemlegeset nem tudtak felmutatni a kisebbségi kormánypárt tisztségviselői szorgalmasan ismételgetik a leckét. Közpénzeken megjelenő, de pártpropagandát végző napilapunkban, hosszasan sorolják mi mindent kellene teljesítenie a nagyobbik koalíciós partnernek (saját kötelezettségeikről mélyen hallgatnak!). A "futottak" mellett mégis egy érdekességre figyeltünk fel. A kisebbségi kormánypárt politikusainak nyilatkozataiból rendszeresen kimarad a "történelmi megbékélés" témaköre. Hogy ez minek köszönhető, ebben a pillanatban nem tudhatjuk. Csak sejthetjük.

Azonban, az ígérteket mi is feltudjuk eleveníteni: a legelső soron következő szerbiai kormányülésen hatályon kívül helyezik a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira „rásütött" kollektív bűnösségét kimondó kormányrendeletet, a vagyon-visszaszármaztatási törvényt módosítani fogják és lehetővé teszik a csere alapú föld és ingatlan visszaszármaztatást, a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs ügyeket hatékonyabban fogják kezelni , a bírósági ítéleteket " a magyarok felett elkövetett atrocitásokat "elítélő" parlamenti deklaráció szellemében" hozzák meg és végezetül,de nem utolsó sorban, támogatni fogják a Makovecz -féle templom felépítését az újvidéki Futaki úti temetőnél.

Mondanunk sem kell, hogy a felsoroltakból eddig semmi sem valósult meg. Az a bizonyos kormányülés még nem érkezett el (pedig már jó néhány lezajlott) , a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs eljárások a két törvény egymásnak feszülése miatt a továbbiakban sem alkalmazható ( az eljárások nagy hányadát visszautasítják, új pert már nem lehet indítani a megszabott határidő lejárta miatt), a vagyon-visszaszármaztatási törvény nem lett módosítva, ráadásul a törvényben még mindig ott vannak a délvidéki magyarságot megbélyegző szakaszok (ezeket nem változtatná a kisebbségi kormánypárt! sic!), a bírósági ítéletek meghozatalánál a deklaráció "szellemiségét" nem veszik figyelembe (talán azért mert a deklaráció jogilag nézve nem kötelező érvényű, komolyságáról csak annyit, hogy a szerb parlament nem erkölcsi okok miatt, hanem az EU csatlakozás felgyorsítására hivatkozva fogadta el, nem beszélve arról a tényről, hogy a szerb államfő nem kért bocsánatot az elkövetett vérengzések miatt, míg a magyarországi ezt megtette), a Makovecz -féle templom felépítésére tett ígéretet meg egyenesen meghazudtolták (a kisebbségi kormánypárt ügyvezető alelnöke a vajdasági sajtóban kijelentette támogatják a felépítését, míg a most lezajlott parlamenti választások után a kisebbségi kormánypárt elnöke egy rádiós műsorban, ugyan mismásolva, de elvetette ezt). Erre a tényállásra mondta a frissen megválasztott EU parlamenti, délvidéki kisebbségi kormánypárti képviselő, hogy a "történelmi megbékélés folyamata elérte maximumát".

Nekünk már csak az maradt hátra, hogy megkérdezzük: KI NEM MOND IGAZAT?

Dokumentumok:
1. http://vmdk.org.rs/hirmodo/279-a-sajat-programjukat-sem-tartottak-be
2. http://vmsz.org.rs/a-vmsz-tamogatja-a-csonka-torony-felepiteset
3. http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2014-04-30 Határok nélkül 18,30h műsora

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Az MNT elnöke vastagon csúsztat

2014. június 13.

Lezajlott a Palicson az autonómia tanácskozás. Nagyjából úgy és azon a módon ahogyan azt Hírlevelünkben előre borítékoltuk. Mégis, vissza kell kanyarodnunk ehhez a témához, mert nem lehet szó nélkül hagyni néhány ott elhangzott gondolatot. Az első ilyen gondolat az MNT elnökétől származik, aki az állította, hogy a vajdasági magyarság és az MNT „úttörő szerepet játszik az autonómia építésében és mi vagyunk az egyetlen magyar közösség a Kárpát-medencében, amely rendelkezik a nem területi autonómiának egy, az alkotmányban szavatolt és a közjogba beágyazott formájával, amely közjogi jogosítványokkal rendelkezik. És mi vagyunk az egyetlenek, akik nemcsak terveket szőhetünk, hanem beszámolhatunk arról is, hogy milyen a joggyakorlat."

Majd ezt kibővítette egy másik gondolattal is miszerint „nagyon jó, hogy e konferencia keretében tárgyalnak az autonómia kérdéseiről, mert jogászként, érzelmi kitörések nélkül, szakmai megközelítésben tárgyalnak a témáról. Ezért is hangsúlyoztam ki a konferencia bejelentésekor, hogy ez nem egy politikai vitafórum. Mi azt akarjuk megnézni, hogy milyenek a jó jogi keretek. Melyek azok a működtethető, hatékony jogi keretek, amelyek egészében hozzájárulhatnak a közösség és az egész ország jó működéséhez."

Azt kell mondanunk,hogy az MNT elnöke tudatosan és vastagon csúsztat. Hogy miért? Mert a tények a következőek: Horvátországban és Szlovéniában a kulturális autonómia már előbb működött mint Szerbiában. Az ottani alkotmányokban a magyarok név szerint meg vannak említve és a jogrendszer őshonos nemzetként kezeli őket, a kulturális autonómiára való jog alkotmányjogi törvénnyel van szavatolva. Az állam maga állítja össze, vezeti, frissíti az adott nemzeti kisebbségre vonatkozó teljes külön választási névjegyzéket, nem pártok állítják/állították össze. Döntéseik végrehajtásához államilag biztosított eszközöket kapnak, fő forrásuk nem az anyaországi adófizetők forintjából ered. Természetesen, ők is részesednek anyaországi támogatásokban, de azok az adott állam (Horvátország, Szlovénia) euró milliókban kimutatható alapforrások felett érkeznek. Ezen felül, ezek a nemzetrészek szavatolt parlamenti hellyel rendelkeznek az adott állam országgyűlésében. Szlovéniában egyes kisebbségi kérdéseknél a törvény még vétó jogot is előlát az őshonos nemzetek képviselőinek. A felsoroltakat az MNT elnöke is tudja, hiszen írt ezekről a megoldásokról. Ha a fent említetteket összevetjük a szerbiai jogi keretekkel akkor egyértelműen megállapítható, hogy azok gyengébbek mint az említett országokban. Ennek tükrében felmerül a kérdés miért ámítjuk saját magunkat? Miért dicsőítünk gyenge megoldásokat? Miért adunk téves információkat az anyaországi és a nemzetközi politikumnak? Kinek felel meg az ilyen hozzáállás? A kisebbségi kormánypárt politikai vezetésének? Az MNT elnökének? Vagy a mindenkori szerbiai politikai elitnek?

Az MNT elnökének politikus-jogász gondolatmenetéhez csak annyit jegyeznénk meg, hogy nem kell félni a politikai vitától. A politikai viták szokták meghatározni azokat a csapásokat, amelyek mentén kell keresni a megfelelő jogi megoldásokat, ami már a jogászok dolga és nem fordítva[1].

A tanácskozás másik érdekes gondolata a belgiumi németek autonómia modellje volt. Hogy miért éppen ezt a modellt választották ki bemutatásra, ezt nem tudhatjuk. Talán az előadó személyes tapasztalata miatt. És itt kapcsolódunk az előzőekhez. Ugyanis, a horvátországi és szlovéniai példákat egyesek azért mellőzik mert ezekben az országokban alacsony a magyarok létszáma, ami igaz,de összehasonlításként a belgiumi németek száma is csak az ország 0,6% teszi ki és mégis van területi autonómiájuk! A saját kb. 75 000 lélekszámukkal, számos önkormányzatokból kialakult kantont vezetnek, önálló bevételi forrásokkal rendelkeznek, van saját parlamentjük, végrehajtó szervük, államalkotó népnek vannak elismerve és a német nyelv Belgium egyik hivatalos nyelve. Ebből is világosan lehet érteni, hogy a kulturális autonómia nem tudja szavatolni egy a létszámánál fogva kisebbségben élő nemzet megmaradását, gyarapodását és fejlődését. Erre csak a területi autonómia képes. A történet további tanulsága pedig azt mutatja, hogy az autonómiát az önkormányzatokban és regionális szinten kell kivívni és kíméletlenül ki kell használni a történelem adta lehetőségeket. A belgiumi németek erre ráéreztek és a vallon-flamand vitát kihasználva elérték céljukat.

A vajdasági magyarság előtt számos ilyen lehetőség volt a balkáni térség rendezése során. Talán még most is a 250.000 fős vajdasági magyarságnak van egy utolsó esélye a koszovói szerbek széleskörű autonómiája kapcsán. Azonban ez körül nagy a csend. Ugyan a kisebbségi kormánypárt vezetője a palicsi tanácskozáson azt mondta az autonómiáról beszélni kell és az autonómiát közbeszédtémává kell tenni, de ő sem járult hozzá, hogy az autonómia bekerüljön a közbeszédbe, ami meg politikai,jogi vita nélkül nem működik, a területi autonómia igényének többszörös letagadásával meg egyenesen lehetetlen. Különben is észre kellene venni, hogy a beszédek ideje lejárt, cselekedni kellene.

________________________________________
[1] Szerény véleményünk szerint ezekkel a mondatokkal csak az a baj, hogy az autonómia nem csak a jogászokat érinti és általában nem a jogászok, hanem az "egyszerű" polgárok szokták kivívni a közösségük számára. És itt jövünk a másik tragédiánkhoz. Délvidéken a közéletünket nagy mértékben jogászok irányítják. Jogi gondolkodásukból eredően (valaki azt mondaná megfelelési kényszerből) mindig az aktuális törvényes keretből indulnak ki,ami egy bürokrata gondolkodási módozatra utal. Mert jobb egy rossz törvény mint semmilyen. Azonban, figyelmen kívül hagynak néhány tényt: a törvényeket emberek írják és hozzák meg, miután megfogalmazták, illetve megvalósították politikai céljukat. A politikai célok megfogalmazásához meg jövőképpel rendelkező politikusok kellenek. Nem jogászok. Kettejük ötvözete végzetes következményekkel járhat. Mert egy törvény csak addig jó amíg annak értelme van és ameddig a közösség javát szolgálja. Így van ez az autonómia esetében is.

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Botrány Szarajevóban, azaz Vučić esete a latin betűkkel

2014. június 5.

Szerbiában egyre erőteljesebben beszélnek az árvizek körül tapasztalt mulasztásokról. Az újságírók, jogosan követelik az aktuális állami vezetőktől a felelősség vállalást. Emberi életek, hatalmas vagyon ment tönkre miattuk. Az aktuális hatalom válasza ezekre a felvetésekre a lehető legrosszabb volt. Először úgy döntöttek eltusolják és agyonhallgatják a történteket, ami a mai világban lehetetlen. Majd az internetet és a sajtót elkezdték cenzúrázni ami miatt az ombudsman, az EBESZ (már az EBESZ honlapját is támadás érte), újságíró egyesületek és minden magát demokratának valló ember hangosan tiltakozott. Az egész eset sokakban felidézte azokat a miloševići korszakban tapasztaltakat, amikor a mostani miniszterelnök volt a tájékoztatási miniszter. Sokan már azt a kérdést teszik fel, hogy Szerbia kezd-e visszacsúszni a kilencvenes évek diktatúrájába, illetve abban vagyunk-e már, vagy Szerbiában is egyfajta putyinista nábobos politikai despotizmus üti fel a fejét.

Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy sokuknak elkerülte a figyelmét Boris Dežulović horvátországi újságíró kiváló cikke (2005-től Belgrádban él) a Peščanik (Homokóra) internetes portálon. Az Amnezija Aleksandra Vučića (Aleksandar Vučić amnéziája) c. írásában részletesen ecseteli mi mindent tett a seselyista radikális Vučić és rámutat arra, hogy ezek az események milyen gyorsan „estek ki" az emlékezetéből (ettől az a rosszabb, hogy ez Szerbia polgáraival is megtörtént), azonban említést tesz egy hatalmas botrányról ami Aleksandar Vučić boszniai látogatásán történt. Ő ezt is, stílusosan ecsetelve az eseményeket, a már említett „emlékezet kiesésnek" tulajdonítja, de attól ez nagyobb figyelmet érdemel.

Ugyanis, Vučić Szarajevóban úgy szerette volna bemutatni magát mint olyasvalaki aki nagy barátja a boszniai államnak és népének. Egész dicshimnuszokat zengett az örök barátságról, testvériségről,jó szomszédi viszonyokról és egyéb elcsépelt szóvirágok használatával. A bosnyákok, akik még emlékeznek Vučić szrebrenicai nyilatkozataira, tágra nyílt szemekkel csak néztek mint a moziban. És ekkor egy újságíró kisördög megkérdezte a szerbiai miniszterelnököt, hogy ha már azt állítja,hogy a múltra pontot tett és elismerte tévedéseit és mostanára már megváltozott, akkor miért van a Szerb Haladó Párt Fehér Könyvnek nevezett pártprogramjában az a cél, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot egy nap Szerbiához csatolják? Akkor most Nagy-Szerbia helyett Közép-Szerbia a cél?

Valószínű, hogy Vučić megérezte, ebből még baj lehet és mielőtt a sajtó elé állt volna (ahogyan az később kiderült) hazatelefonált és elrendelte a pártprogram erre vonatkozó pontjának törlését, majd miután ezt leellenőrizte az interneten, szokásához híven elkezdte (ki)oktatni a boszniai újságírókat és lobogtatni a Fehér Könyvet.

Igen ám! De annak a fránya szerb nyelvnek, a "patrióta" cirill betűs változata mellett, még mindig van egy "kevésbe patrióta" latin betűs írásmód ami még most is használatban van. Ráadásul a Szerb Haladó Párt honlapjának is van latin betűs változata és ott is megtalálható az a pártprogram, amelyben, láss csodát, ott volt a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egyesítésére irányuló célkitűzés! Most mit is csináljon az ember ha a pártjában csak a "patrióta" írásmód számít? Piruljon? Kérjen bocsánatot? Mondjon le a közvélemény ámításáért? Egyiket sem. A miniszterelnök úr egy kézlegyintéssel és egy jól begyakorolt mondattal elintézte az egészet. Az már régen volt, öt évvel ezelőtt (sic!).

Amint a fenti eset is tanúsítja Szerbiában kemény nemzeti kripto-soviniszta restauráció történt. Számunkra ez már a látottak kategóriájába tartozik és nem számít meglepetésnek. Azonban ez a történet egyenesen rámutat a jelenlegi szerbiai hatalom jellegére. Az igazi szándék elmaradása, kettős beszéd , diktatórikus vezetési módszerek és populizmus minden mértékben. A kormányzatot támogató kisebbségi párt meg ehhez segédkezik. Vezetősége hallgat. Pedig most az egyszer kíváncsiak volnánk a véleményükre.

VMDK PRESS

Dokumentumok:
1. http://www.autonomija.info/boris-dezulovic-amnezija-aleksandra-vucica.html

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél