MEGALAKULT AZ "ÚJ" SZERBIAI KORMÁNY

2014. április 29.

Minap megalakult az új szerbiai kormány. Aleksandar Vučić új miniszterelnök a négy órás időtartamra tervezett beszámolót, nagylelkűen, „csak" három óra alatt tartotta meg. Sok érdekességet tartalmazó, részletekbe menő, határidőkhöz kötött tervezetet mutatott be. Olvasóinkat nem szeretnénk untatni minden részletével, azonban néhány szempontot kiemelnénk. Dióhéjban az új kormány fő területei a gazdaság rendbetétele, a munkatörvény megváltoztatása, költségvetési megszigorítások alkalmazása, a szürkegazdaság visszaszorítása, a vállalkozások serkentése, a társadalmi szektor leépítése, a közvállalatok átszervezése, az átszervezés alatt lévő vállalatok rendbetétele, az oktatás reformja, a kijelölt koszovói politika folytatása. A kormány hivatalosan 17 tagú lesz (a miniszterelnökkel együtt), míg a valóságban 19 miniszteri helyet osztottak ki. Ebből 2 tárca nélküli. Ez csak egy miniszteri hellyel kevesebb mint az általuk bírált DS-es Mirko Cvetković kormánya.

Az új kormány által bejelentett intézkedésekről megoszlóan vélekednek a szakemberek és a politikusok is. Egyben egyeznek. A bejelentett gazdasági reformok szükségesek, azonban a kijelölt módszerek és a határidők nem reálisak. A részletekre még egy következő írásunkban kitérünk. Most magával a kormány összetételével foglalkoznánk.

Az új kormányban Ivica Dačić lesz az első miniszerelnök-helyettes és külügyminiszter, Zorana Mihajlović pedig kormányfőhelyettes és építésügyi, közlekedési meg infrastrukturális miniszter. Rasim Ljajić egyidejűleg lesz kormányalelnök és kereskedelmi, telekommunikációs meg turisztikai miniszter, a negyedik kormányalelnöki posztot pedig Kori Udovički kapja, aki ugyanakkor államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter is lesz. Lazar Krstić a régi-új pénzügyminiszter, a gazdasági tárcát pedig ezután Dušan Vujović vezeti. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) káderei közül Snežana Bogosavljević-Bošković a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárca élén áll, Aleksandar Antić pedig az energetikai és bányászati minisztériumot vezeti. Az igazságügyi miniszter Nikola Selaković, Srđan Verbić az oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési tárcavezető, Zlatibor Lončar pedig az egészségügyi miniszter. Ivan Tasovac marad művelődési és tájékoztatási miniszter. A szocialista párti Aleksandar Vulin a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter, Bratislav Gašić pedig a védelmi miniszter lett. Nebojša Stefanović áll ezentúl a belügyminisztérium élén, Vanja Udovičić pedig továbbra is az ifjúsági és sportminiszter. Az új szerbiai kormány két tárca nélküli minisztere Velimir Ilić és Jadranka Joksimović.

A Vajdasági Magyar Szövetség szintén részt vesz a kormány munkájában, de sem miniszteri, sem kormányalelnöki pozíciót nem kért a koalíciós tárgyalásokon (habár kínálták nekik), államtitkári szinten vesznek részt a Vučić-kabinet munkájában. Ezzel kapcsolatban Pásztor István, a VMSZ elnöke korábban kifejtette: kisebbségi, regionális pártként az a feladatuk, hogy a problémákra fókuszáljanak, nem pedig az, hogy a politizálás színterét országos szintre helyezzék át. Szerinte amennyiben tárcavezetői, kormányalelnöki vagy házelnöki pozíciókat kértek volna a haladó párttól, akkor a tárgyalások középpontjába nem a megoldandó problémák, hanem a funkciók kerültek volna.

Mivel a mai napig nem hozták nyilvánosságra mit is tartalmaz a VMSZ és az SNS által aláírt koalíciós megállapodás, a VMSZ kormányzati szerepéről is egy másik írásban teszünk említést.

Elemezve a miniszterek névsorát megállapítható, hogy ez nem mondható "új" kormánynak hiszen az összetétele hasonló az előzőéhez, csak helyet cseréltek a haladópárti és a szocialista miniszterek. Ez már magában számos kérdést vet fel. Elsősorban nem világos, minek is kellett rendkívüli választásokat rendezni Szerbiában ha minden marad a régiben? A választások előtt az SNS a választások szükségességét azzal indokolta, hogy egyesek (olvasd szocialisták) gátolják a szükséges reformok véghezvitelét, a korrupció elleni harcot és ezért nagyobb felhatalmazásra van szükségük. Ezen keresztül új, tiszta múltú, szaktudással és tapasztalattal rendelkező kormánytagokat tudnak delegálni. Ezt a választók lehetővé is tették számukra és mégsem éltek a lehetőséggel.

Ezt a tényt az is bizonyítja és egyben alátámasztja azt a megállapítást, hogy nincsen elképzelésük, de szakkáderük sem, a hogyan tovább kérdés megválaszolására. A 19 helyből csak 7 miniszterre lehet mondani, hogy az SNS tagja, 5 miniszter "független szakember" SNS-es támogatással, 1 "örökös" és "univerzális" képességekkel rendelkező miniszter (Rasim Ljajic), 2 miniszter további SNS koalíciós pártokból kerülnek ki, míg a többi szocialista káder. Ezek a számok azt sugallják, hogy a szocialista pártnak nem hogy csökkent, hanem egyenesen növekedett a tárcák száma.

A kormánytagokról

Aleksandar Vučić kormányában számos olyan személyi megoldást is találunk,amely a fent említett elveknek az ellenkezőjéről tanúskodik. Itt van például maga Ivica Dačić, most első kormányalelnök és külügyminiszter akit az előző kormányban a reformok fő "kerékkötőjének" neveztek, aki még mindig nem tisztázta a "koffer" botrány ügyet (megvesztegetési vádak), Aleksandar Vulin mostani munkaügyi, foglalkoztatási és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter, miniszteri tapasztalattal nem rendelkező, volt JUL-os káder (Milosević feleségének Mira Marković pártjának szóvivője, Milosević kiadatását ellenzőinek egyik vezetője) aki az utóbbi időben arról lett híres, hogy nacionalista indíttatásból saját kezűleg készített, fekete ingesekre hasonlító uniformisban "védte" a koszovói szerbek ügyét, aki a nagy nacionalista eszmék hatása alatt, a brüsszeli egyezmény aláírását követően felkínálta lemondását (amit a végén nem fogadtak el). De itt van még a Nova Srbija vezetője Velimir Ilić is, most tárca nélküli miniszter, aki azzal vált híressé, hogy miniszterként „elfogadhatónak" találta az autópályák építésénél keletkező "pici" lopásokat, az autópálya eredménytelen építésénél jelentkező hatalmas mennyiségű állami pénzek felemésztését, az újságírók saját kezű ütlegelését, illetve testőrökkel való megveretésüket, házainak engedélyek nélküli építkezéseit, a vagyonának ugrásszerű növekedésének elhallgatását.

Figyelembe véve a fent felsoroltakat és Maja Gojković házelnöki kinevezését komoly gyanu adódik az ígért korrupciós elleni harc elhatározottságban és egyben a kormány hatékony munkájában.

Honvédelem és rendőrség

Érdemes megemlíteni még azt a tényt is, hogy sem Bratislav Gašić mostani honvédelmi miniszter, de Nebojša Stefanović, volt házelnök most belügyminiszter sem rendelkezik kellő tapasztalattal ilyen fontos tárcák vezetésére. Talán a fő érdemük e tisztségek betöltésénél az volt, hogy Aleksandar Vučić bizalmasainak számítanak. Azonban, figyelembe véve a katasztrofális közbiztonsági helyzetet, nagy kérdés ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy ezek a minisztériumok működőképesek legyenek. Ugyanis, Szerbia még mindig küszködik az erőszakszervezetek és titkosszolgálatok átszervezésével illetve ezen struktúrák és a maffia összefonódásával.

Energetika és infrastruktúra

Mégis talán a legfurcsább leosztás Zorana Mihajlović esetében tapasztalható. Az előző kormány energetikai miniszterét, aki élesen bírálta a szocialisták által vezetett, orosz érdekeltségű Srbijagas vezetését és indítványozta a veszteséges közvállalat átszervezését,áthelyezték és most egy személyben az SNS alelnöke és szerbiai kormányfőhelyettes és építésügyi, közlekedési meg infrastrukturális miniszter. Helyére egy szocialista párti káder lett kinevezve aki a múlt kormányban közlekedési miniszterként bizonyított. Vučić ezt azzal indokolta, hogy azon a téren is rendet kell tenni és ezért mozdította el az energetikai minisztérium éléről. A politikai elemzők szerint és az ellenzék szerint Mihajlović félretevése Oroszország beavatkozásának tulajdonítható. Természetesen Vučić ezt tagadja, de az érvei nem meggyőzőek.

Gazdaság, pénzügy, helyi önkormányzatok

A politikai elemzők figyelmét felkeltette az a tény is, hogy a gazdasági, pénzügyi és önkormányzati tárcákat olyan szakemberek vezetik akik szorosan kötődnek/ kötődtek a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. Ez magában nem kell, hogy rosszat jelentsen, de az első javasolt gazdasági intézkedések alapján már most meg lehet állapítani, hogy neoliberális gazdasági felfogással rendelkeznek. A közelmúlt eseményei, egyes országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy ez a fajta gazdasági megközelítés nem vezetett gazdasági fellendüléshez hanem további hanyatlást idézett elő. Reméljük ez Szerbia estében nem fog bekövetkezni.

Mezőgazdaság

Ami a mezőgazdasági tárcát illeti, itt is furcsaságok tapasztalhatók. Az utolsó pillanatig nem lehetett tudni ki lesz a mezőgazdasági miniszter. A politikai elemzők szerint a mostani miniszter asszonyt egyenesen az "utcáról" alkalmazták. Ha tudjuk azt, hogy a lakosság nagy hányada most is a mezőgazdaságból él és azt is, hogy Szerbia költségvetése nagy mértékben a mezőgazdasági termékek kiviteléből, forgalmazásából töltődik, akkor ez a hozzáállás enyhén szólva komolytalan.

A Vajdaság-politikai üzenet

Végezetül, de nem utolsósorban, meg kell említeni még egy észrevételt. Vučić első miniszterelnöki beszédjében egy szót sem szentelt a Vajdaságnak.

Összegzés: Az "új" szerbiai kormány valójában egy ismételten "újracsomagolt" kormány. A főszereplők nem változtak, csak más szerepkörben jelennek meg. Számos kétes múltú és szakmai minőségű személyi megoldást tartalmaz, ami a kormány gyengeségére utal. Ebből kifolyólag kérdéses lesz-e elegendő kapacitásuk a szükséges és bejelentett reformok véghezviteléhez,az intézmények kiépítéséhez, kapacitásuk növeléséhez, a munkahelyteremtéshez, a korrupció és a szürkegazdaság leküldéséhez. A neoliberális gazdasági felfogás és az ebből eredő gazdasági intézkedések hatékonysága további romláshoz vezethet. Egyes politikai elemzők szerint ezt a kormányt valójában az IMF, Oroszország, Vučić egyeztetése alapján alakították. Mindez nem sok okot ad az optimizmusra.

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Hírmondó: Maja Gojković mély csalódás

2014. április 24.

Közlemény:

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mély csalódással fogadta azt a hírt, mely szerint a Vajdasági Magyar Szövetség támogatta a Szerb Haladó Párt színeit képviselő Maja Gojković megválasztását a Szerbiai Képviselőház élére. Elvtelen döntésükkel egy olyan politikust támogattak, amely kimagasló tisztségviselője volt a Szerb Radikális Pártnak azokban az időkben, amikor e párt a délvidéki magyarsággal szemben elnyomó és kirekesztő politikát gyakorolt. Szendvicseket ígértek és kitelepítéssel fenyegettek bennünket, a magyarokat eltávolították a közigazgatásból és az egyéb állami intézményekből, a volt Jugoszlávia harctereire vezényelték őket.

Pártunk álláspontja szerint a politikus megválasztása a képviselőház élére rossz üzenetet közvetít Szerbia polgárai felé, de az Európai Unió felé is. Gojković nevét számos kétes üggyel társítja a közvélemény, amelyek azokból az időkből származnak, amikor Újvidék polgármesteri tisztségét töltötte be. Egyet ezek közül az ügyek közül az Európai Unió kérésére vizsgálat alá helyeztek.

Óbecse, 2014.04.24. VMDK Press

 

Közeledik az igazság pillanata?

2014. április 22.

A sajtó értesülései szerint ezen a héten megalakul az új szerbiai kormány. Tomislav Nikolic szerbiai államfő, a politikai elemzők elvárásainak megfelelően Aleksandar Vucicot az SNS elnökét bízza meg az új kormányzattal. Várhatóan az új kormányt az SNS-VMSZ-SPS , fekete-zöld-vörös koalíció alkotja. Bár az új miniszterek teljes névsorát még nem lehet tudni, biztosra vehető három pont: 1. Aleksandar Vucic lesz az új miniszterelnök 2.Ivica Dacic a diplomáciai részleg vezetője lesz 3. A VMSZ államtitkárokat (infrastruktúra,mezőgazdaság,szociális ügyek,egészségügy,gazdasági ügyek) két parlamenti bizottság alelnökét (EU integráció, mezőgazdaság), a nagy állami rendszerekbe,közvállalatokba igazgatóbizottsági tagokat delegálhat és egy nagyköveti helyet tölthet be.

Egy előző írásunkban már kitértünk arra, hogy a VMSZ kormányzati szerepvállalása nem értékelhető a koalíciós szerződés ismerete nélkül. A jelenleg elérhető sajtófoszlányokból csak azt a következtetést lehet levonni, hogy ezeknek a tisztségeknek a betöltése csakis a párt és holdudvarának érdekeit szolgálja, míg a délvidéki magyarság valós érdekképviselete ismét félre lett téve. Erre több jel is utal. Felsorolunk néhányat a teljesség igénye nélkül.

1. A miniszteri és kormányalelnöki tisztség visszautasítása valójában a felelősség elöli kitérést és a kirakat jellegű politizálásra utal. A politikában jártasok tudják, hogy az államtitkárok hatásköre korlátolt és a miniszterek jóváhagyása nélkül semmit sem tudnak végrehajtani.

2. Ezt a gondolkodásmenetet alátámasztja az is, hogy a kimondottan kisebbségi érdekeltségű tárcákba (oktatás, kultúra,kisebbségi iroda) nem kértek államtitkári helyeket. Ennek kapcsán számos kérdés merül fel: Most amikor Szerbia az EU csatlakozás előtt áll mi miért nem kérünk helyet ezekben a tárcákban? Kitől is várják a kisebbségi, köztük a magyar ügyek rendezését? Talán azt gondolják, hogy magától megoldódnak gondjaink? Esetleg az eddig is" bőkezű" szerb állam többlet jogokkal ruház fel bennünket?

3. Vajdaság új statútuma kapcsán (amely két alattomos történelem hamisítási kísérletet is tartalmaz) a VMSZ az SNS álláspontjára helyezkedett. Mostanára csodás átalakuláson mentek keresztül. A vajdasági autonómia „élharcosaiból" és „védelmezőiből" mostanára már a vajdasági autonómia iránt, az eddig számukra eretnek álláspontra helyezkedtek és Pásztor István legfrissebb kijelentése szerint a vajdasági autonómiára szerb-szerb ügyként tekintenek és sebtében elfogadható lett számukra az alkotmánybírósági döntéssel való összehangolás és a vajdasági autonómia további korlátozása. Nem is csoda, hogy egyes vajdasági szerb autonómiapárti körökben máris árulóknak nevezik őket.

4. Hogy némileg tompítsa e nyilatkozat élét és igazolja a kormányzati szerepvállalást Pásztor Bálint nagy hanggal bejelentette, koalíciós szerződésük (SNS-VMSZ) tartalmazza azt a kitételt is, hogy június 6-ig el kell fogadni Vajdaság új statútumát,ami a spanyolviasz feltalálásával egyenlő, hiszen az alkotmánybírósági döntés eleve ezt tartalmazza. Valamint, a szerződés szerint az év végéig el kell fogadni a tartomány pénzeléséről szóló törvényt, illetve a hatásköri törvényt is. Magyarán, a belgrádi (pénz) morzsa többet ér a vajdasági autonómia széleskörű felhatalmazásaitól. Egyben, ezek a mondtok arra is utalnak, hogy megtörtént a vajdasági rendkívüli választások menetrendje körüli kiegyezés.

5. A nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás kapcsán a VMSZ az SNS álláspontjára helyezkedett. Két lépéses módosítást láttak elő. Az első lépésben technikai jellegű módosításokat dolgoztak ki és már a parlamenti eljárásba bocsájtották. A második lépésben összehangolják a nemzeti tanácsokról szóló törvényt a szerbiai alkotmánnyal és a nemzeti tanácsok rendelkezéseit elmarasztaló alkotmánybírósági döntéssel, illetve az így elkészült törvénnyel összehangolják a többi kísérő kerettörvényt. Ez azt jelenti,hogy a közeljövőben nem várható a nemzeti tanácsok eszköztárának bővítése. Sőt, szentesíteni fogják a mostani csorbításokat.

6. A rendkívüli parlamenti választások kampányában a VMSZ azzal támadta a VMDK-át, hogy a Tadic-Canak -féle koalíció miatt lemondtunk a területi autonómia követeléséről. Természetesen ez nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben a VMSZ elnöke többször is kijelentette a szerb sajtóban, hogy ők nem fogják követelni a magyar területi autonómiát. Ezt az SNS magas rangú tisztségviselője Nikola Selakovic is megerősítette az április 19-i Dnevnik napilapnak adott interjúban. Arra az újságírói kérdésre miben is egyeztek meg a VMSZ-el és volt-e szó a területi autonómiáról Selakovic úr azt válaszolta, szó szerinti fordításban: erről nem volt szó. Akkor most ki is mondott le kinek a kedvéért a délvidéki magyar autonómiáról?

Összegzés: Már most tapasztalható, hogy ezek a döntések nem arattak páratlan sikert a szavazók körében. Ezt érzékeli Pásztor István is és a közpénzeken megjelenő napilapjukban, a Magyar Szó hasábjain egyfolytában arról győzködi a délvidéki magyar választópolgárokat milyen előnyös is ez számunkra. A fent felsoroltakból pontosan az ellenkezőjét lehet feltételezni. A VMSZ nem vállalja a kormányzati szereppel járó felelősséget, a vajdasági és a délvidéki magyar, területi és kulturális autonómia kapcsán is hátralépések várhatóak. Valószínűsíthető, hogy a VMSZ anyagi kondíciói és befolyása tovább fog erősödni, de ez semmi változást nem fog hozni a magyarság nyílt és megoldatlan ügyeinek rendezésében. Hogy a bejelentett vagyon-visszaszármaztatási törvény módosításából, a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarságának kollektív bűnösségének eltörlésével, a részarányos foglalkoztatás alkalmazásából, illetve az infrastrukturális beruházásokból mi fog megvalósulni arra még keressük a válaszokat. Egyenlőre, a VMSZ szerepe kísértetiesen a felvidéki forgatókönyv felé húz. Bevinni a kisantanti államot az EU-ba megfelelő ellenszolgáltatás fejében.

VMDK Press

Dokumentumok:

1. VMDK HÍRMONDÓ 2014.április.14.

A napokban a VMSZ felelősség elöli menekvéséről, a választási ígéretek elfelejtéséről, a vajdasági autonómia cserbenhagyásáról olvashattunk.

A választások után a sajtóban nem lehetett olvasni semmit sem a további kormányalakításról. Az a benyomás terjedt el az elemzők és a lakosság körében is, hogy az SNS nem is tudja mit is kezdjen a választásokon szerzett mandátumokkal. Talán akkor jutott eszükbe, hogy túlnyerték magukat és most ők fognak felelni mindenért és ezek után nem lehet másra tolni a felelősséget. Szakpolitikusok és világos elképzelések nélkül visszavonulót fújtak. Mostanára ott tartunk, hogy az SNS saját gyengeségeiből előnyt szeretne kovácsolni, azzal a kommunikációs trükkel, hogy Szerbia jövőjét, érdekét nézik és nem a párt érdekeit és ezért nem akarnak egyedül kormányozni és nem fognak párt kádereket delegálni a miniszteri tisztségekbe, hanem független szakembereknek engedik át a tárcák vezetését, illetve más pártokkal osszák meg a felelősséget. Azonban ez is egy előre kitervelt terv része, aminek az a lényege, hogy előkészítse az esetleges sikertelenség kimagyarázását. Ezt már egyszer eljátszották a volt gazdasági miniszterrel Saša Radulovićtyal . A független szakembereket nem lehet fegyelmezni, nem lehet semmire sem kötelezni őket , saját fejük után mennek. A sors fintora, hogy Vučić most leakarja „nyeletni" Szerbia polgáraival azokat a szakszervezetek és közvélemény által elvitatott reform törvényeket, amelyek miatt közvetlen a választások előtt menesztették Radulovićot.

Magyar szemszögből nézve érdekes újdonságnak számít a VMSZ részvétele a mostani kormányzatban. Ugyan voltak már többször is a hatalmi többség része (2000-2003 Kasza József kormány alelnök, 2008-2014 a DS kormányát támogatták), de soha nem vállalták a nyílt kormányzati szerepet. A szerbiai politikai elemzők szerint az SNS-nek nincsen szüksége a VMSZ-re, de politikailag jól mutat ha egy mély nacionalista múlttal rendelkező párt maga mellé vesz egy kisebbségi pártot és felkínálja neki a kormányzási szerepet. Ez erősíti a legitimitását, Brüsszel szemében bizonyítja európai orientáltságát.

Az eddig elérhető információk alapján az SNS-VMSZ koalíciós tárgyalásokról keveset lehet tudni. A közhelyekkel teli sajtóhírek szerint a VMSZ-nek Vučić miniszteri, kormány alelnöki tisztséget kínált, de ezt a VMSZ vezetői nem fogadták el. Államtitkári helyeket, az állami közvállalatokban és egyéb intézményekben kértek tisztségeket. Egy mondatot sem lehetett hallani és nem is lehet tudni mit is kért / követelt Pásztor István az SNS-től a délvidéki magyarság nevében. Milyen konkrét, időhöz kötött intézkedésekben egyeztek ki. A „támogatják a VMSZ programcéljait" kifejezésbe minden, de a semmi is belefér.

Egy dolog azért biztos. Ha már a délvidéki magyarságra hivatkoznak Vučićék előtt, akkor az elemi politikai tisztesség és a délvidéki magyar választópolgárok iránti felelősség megkövetelné, hogy teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák mi is képezi az alku tárgyát. Mi is az amit az SNS meg fog tenni a délvidéki magyarság helyzetének javításáért?

Ha meg nem hozzák nyilvánosságra, akkor hogyan is lesz mérhető ez a frigy és annak vélt / valós hozadéka, illetve az SNS viszonya / érdemei a magyarság felé, de egyben, a VMSZ tevékenységét sem mérhetjük le igazán, mit is tettek / tesznek le a délvidéki magyarság asztalára. Mivel fogják kompenzálni a délvidéki magyarság területi autonómiájáról való lemondást, illetve a koszovói szerbeknek előlátott széleskörű területi autonómia és a délvidéki magyarság autonómia követelés párhuzamának agyonhallgatását? Vagy a magyar verések tagadását?

Talán politikai szempontból némileg érthető az álláspontjuk a miniszteri tisztség elutasítását illetően, mert Vučićnak számos népszerűtlen húzást kell véghez vinnie (elbocsájtások, adók emelése, nyugdíjak, bérek csökkentése, karcsúsítások stb.) ami miatt csökkenni fog az SNS népszerűsége. Ezzel tisztában van maga Vučić is az állami szektorban dolgozók 10-15% bércsökkentése és a tömeges elbocsájtások bejelentése után. Ezért fanyalog a VMSZ és nem akar az új kormány élbolyában lenni. Elbújnak az SNS által delegált miniszterek mögé és ha valami rosszul indul, akkor még mindig marad a kimagyarázási lehetőség - csak ennyit lehetett tenni, mindenben a miniszter dönt. Ezzel csak az a baj, hogy nem ezt ígérték a kampányuk során. Ez a mostani helyzet számukra egy kényelmes pozíciót jelent, de politikailag nem elfogadható és hosszútávon nem tartható.

Hogy kilóg az a bizonyos lóláb azt érezhetni lehetett a Pásztor István által, a VMSZ (közpénzeken megjelenő) napilapjában, a Magyar Szóban ejtett mondatoknál is, miszerint az állami közvállalatokba és a nagy rendszerekbe azért mennek be, hogy változtatásokat eszközöljenek ki a részarányos foglalkoztatás terén. Bár úgy lenne, de ebben a pillanatban ennek nincsen valóságalapja. Ugyanis, a szerbiai kormány döntése értelmében az állami szektorban 2016-ig tiltott az új munkaerő alkalmazása és további karcsúsítások várhatóak. Ez az állítás azért sem hihető mert a VMSZ több mint egy évtizede,hogy hatalmat gyakorol a tartományi struktúrákban és még ott sem vitték véghez a részarányos foglalkoztatást.

A VMSZ mostani viselkedése kísértetiesen emlékeztet a felvidéki MKP helyzetére Szlovákia EU csatlakozásánál. Az akkori MKP bevezette Szlovákiát az EU-ba és a magyarság számára nem kért semmit, mondván az közös magyar-szlovák ügy és az fontosabb mint bármi más. Szlovákia belépett az EU-ba, a magyarság helyzete tovább romlott. Az alkalom elillant és most már késő a többlet jogok kieszközölésére.

Összegzés: Az SNS-VMSZ frigy semmi érdemlegeset nem fog hozni a délvidéki magyarságnak. Egyéneknek igen. A felsorolt viselkedési minták a politika nyelvén azt jelentik, hogy tisztában vannak a kirakat szereppel és úgy döntöttek, hogy a szerecsen mosdatását jól megfizettetik. Csakis a pénz és a klientúra további építése érdekli őket. A kampányban hirdetett felelősségtől meg mentesülni szeretnének. Ne hagyjuk.

2.http://www.dnevnik.rs/politika/selakovic-statut-je-zadatak-nove-vojvodjanske-vlasti

http://www.dnevnik.rs/politika/pastor-veruje-u-dvotrecinsku-vecinu

http://www.danas.rs/danasrs/politika/svm_hoce_clanstvo_u_upravnim_odborima.56.html?news_id=280204

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Hírmondó: A kormányalakításról

2014. április 18.

KÖZLEMÉNY

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Tanácsa 2014. április 15-én, Óbecsén a VMDK székházában megvitatta az aktuális politikai helyzetet és a következő álláspontokra helyezkedett:

1. A szerbiai rendkívüli parlamenti választások után elhúzódott a kormányalakítási folyamat. Ez arról tanúskodik, hogy az SNS nem tud mit kezdeni a választásokon szerzett parlamenti többséggel. Világos elképzelések és szakpolitikusok híján, nem merik felvállalni az egyedüli kormányzás felelősségét és ezért nyitnak mások felé. Nyitásuk azt jelzi, hogy nincsen kapacitásuk a reformok véghezviteléhez.

2. A VMDK figyelemmel kíséri a VMSZ kormányzati szerepvállalását. A mostani kormányzati többségnek ugyan nincsen szüksége a VMSZ-re, de politikailag jól mutat ha egy mély nacionalista múlttal rendelkező párt maga mellé vesz egy kisebbségi pártot és felkínálja neki a kormányzati szerepet. Ez erősítheti a legitimitását, Brüsszel szemében pedig bizonyítani próbálja európai orientáltságát. Ezért is „újdonságnak" számít a VMSZ nyílt és leplezetlen részvételi szándéka a mostani kormányzatban. A közelmúltban már tapasztalhattuk a VMSZ többnyire eredménytelen szerepvállalását a köztársasági kormányzati többségben (2000-2003 kormányalelnök, 2008-2012-2014 a kormány és a parlamenti többség háttértámogatása),valamint a tartományi hatalmi szervekben (2000 – töl napjainkig ). Természetesen az elért sikerekért, mint a romjaiban heverő gazdaság , rekordmértékű munkanélküliség, a magyar lakosság létszámcsökkenése, az egyre fokozódó elvándorlás és még sorolhatnánk tovább, mindezért a felelőséget eddig sem volt hajlandó vállalni. Ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a VMSZ az államtitkári helyek korlátolt mozgásterére rendezkedett be. Ez kényelmes pozíciót jelent a párt számára, de a választási kampányban nem ezt ígérték a délvidéki magyar választóknak.

3. A VMSZ esetében az eddig közzétett információk alapján, csakis a felkínált tisztségekről beszélhetünk. A VMDK álláspontja szerint a pozícióktól sokkal fontosabb kérdés mit fog tenni a fekete-vörös-zöld koalíció a délvidéki magyarság nyílt és rendezetlen ügyeinek megoldására. A „támogatják a VMSZ programcéljait" kifejezésbe minden, de a semmi is belefér. Ezért a VMDK felszólítja a VMSZ vezetőségét, hogy az elemi politikai tisztesség és a választópolgárok iránti felelősség jegyében hozza nyilvánosságra miben egyeztek ki az SNS-el, mit kértek cserébe a kormányzati felelősség vállalásáért, illetve milyen időhöz kötött intézkedésekben egyeztek ki. A délvidéki magyarságnak joga van tudni mit beszéltek meg szavazataikra hivatkozva, ahogyan arra is, hogy ebből mit vállalt az SNS és mit fog az SNS tenni a délvidéki magyarság helyzetének javításáért. Ellenkező esetben nem igazán lesz mérhető, de számon sem kérhető a VMSZ, illetve az SNS teljesítménye sem.

4. A VMDK üdvözli a VMSZ azon törekvését, hogy a kormányzat részeként az állami közvállalatokban és a nagy rendszerekben kieszközöljék a részarányos foglalkoztatás alkalmazását. Reméljük, ezt a cél el tudják érni annak ellenére is, hogy a szerbiai kormány rendelete szerint 2015-ig tiltott az új munkaerő alkalmazása és a közszférában további karcsúsítások várhatóak. Egyben, felszólítjuk a VMSZ vezetőségét, hogy több mint egy évtizedes regnálása után, ezeket az intézkedések végre alkalmazza a VAT szerveiben is. Továbbá, a VMDK Tanácsa elvárja a VMSZ tisztségviselőitől, hogy a közszférában várható elbocsájtási hullámban megvédje a magyar nemzetiségű munkavállalókat az utcára kerülés lehetőségétől.

5. A VMDK Tanácsa nem tartja elfogadhatónak az új vajdasági Statútum tervezetét. Ugyanis, a tervezet számos területen visszalépést irányoz elő. Elfogadása Vajdaság autonómiájának szempontjából további rangfosztást és a mostani áldatlan állapotok hosszú távú bebetonozását jelenti. Helyette, célszerűbbnek tartjuk a politikai harc fokozott vállalását és egy olyan kezdeményezés elindítását, amely a szerbiai alkotmány megváltoztatásával zárulna.

6. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a VMSZ a kormányzati szerepvállalás miatt az SNS álláspontjára helyezkedett, miszerint a vajdasági autonómia és a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény esetében is a jogszabályokat nem kell szélesíteni, hanem elegendő az igen korlátolt mozgásteret biztosító szerbiai alkotmánnyal való összehangolásuk. Ez a gyakorlatban további távolodást jelent a vajdasági és a vajdasági magyar kulturális autonómia kiteljesedésétől.

VMDK PRESS

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Történelmi eredmény?

2014. április 16.

Egy kedves ismerősöm élet és politikai tapasztalatánál fogva, azt tanácsolta várjuk meg az új szerb kormány alakulását és aztán elemezzük ki, mit is hoznak/visznek ezek a választások a délvidéki magyarságnak.

Bevallom igaza volt. Lassan látni lehet a régi-új kormány összetételét, gazdasági és egyéb intézkedéseit. Lassan előbújnak a valódi szándékok. Az elmúlt néhány nap tapasztalatai szerint a VMSZ biztos tagja lesz az új kormányzatnak. Vezető politikusainak nyilatkozataiból kitűnik, hogy még a választások előtt paktumot kötöttek a SNS-vel és Aleksandar Vucictyal. Kampányukban, többek között, azt ígérték a délvidéki magyarságnak, hogy bátran, de felelősséggel bekapcsolódnak az új kormány munkájába, ezen keresztül javítani fognak a délvidéki magyarság gazdasági mutatóin, több pénzt fognak „irányítani" a köztársaságból a magyarlakta településekre. Munkahelyeket teremtenek és megakadályozzák a fiatalok elvándorlását, lefaragnak a kisebbségi sorsból adódó hátrányos helyzetből. A kormányzati felelősség vállalásával kihatnak majd a Vajdaság státusának rendezésére is.(Egyéb választási ígéreteit itt most nem említeném mert azok a magyarországi adófizetők pénzéhez kötődnek. Ha odaát is tisztázódik a helyzet, akkor arra is kitérek. Azonban meg kell említeni azt a tényt is, hogy a magyarországi kormányzat is aktívan hozzájárult a VMSZ kampányához. Ez plusz szavazatokat hozott.)

Úgy látszik ezek az ígéretek tetszetősek voltak a délvidéki magyar, de a szerb szavazók körében is. Ugyanis, a választási eredmények kiértékelése után azt lehet mondani, hogy a VMSZ sok szerb szavazatot is kapott. Vajdaságban, Belgrádban, de szűkebb Szerbiában is. Észlelhető volt az a tendencia is, hogy azok a magyarok akik eddig a DS-re, illetve a VSZL-re szavaztak most a VMSZ-t választották. Minek köszönhetően? Elsősorban annak, hogy a VMSZ az elmúlt időszakban ügyesen mutatta be magát mint a Vajdaság védelmezőjét, másodsorban a DS szétszakadása, illetve a VSZL kemény magja elfordulása a VSZL-től Boris Tadic személye miatt (Tadicot a VSZL „kemény magja" erős centralistának tartja). Ezt az adatot az is alátámasztja, hogy a VMSZ a Vajdaságban olyan településeken is szavazatokhoz jutott ahol nincsenek, vagy elenyésző számban élnek magyarok.

Ennél érdekesebb a Belgrádi helyzet. Ugyanis, a Belgrádi helyhatósági választásokon, visszaélve a választási törvény által szavatolt természetes küszöbbel, „kisebbségi listát" indítottak, amelyen a 37 jelöltből 5-re mondható ( a nevük alapján ítélve), hogy magyar nemzetiségűek. Listavezetőjük szerb nemzetiségű volt. Magyarán, szerbeket tömegesen tagosítottak és magyar listaként akartak bejutni a belgrádi képviselő-testületbe. Ez a tény komolyan megkérdőjelezi e párt magyar kisebbségvédelmi mivoltát és arra utal,hogy ez a párt elindult a felvidéki Hid-Most párt irányában. Ez a politikai húzás azt eredményezte, hogy az összesen megszerzett szavazatokból 0, 2 % Belgrádban kapta. Ennél még érdekesebb az az adat, hogy ez a párt közép Szerbiában a szavazatok 0,1 százalékát kapta.

Összegezvén, jó eredményeket értek el, gratulálunk is nekik ezért, azonban ide kell sorolni azt is, hogy kedvezett számukra az alacsony kimenetel is ami még egy mandátumot „hozott" számukra, és azt is meg kell említeni, hogy észlelhető volt a „baráti rásegítés" is az SNS részéről. Az SNS miniszterei aktívan kampányoltak a VMSZ önkormányzati vezetőivel Magyarkanizsán, Szabadkán, Bácstopolyán, Zentán, Adán.

Ezt azért fontos megemlíteni mert a választásokat követően a VMSZ vezetői ezt úgy mutatták be mint egy történelmi eredményt és azzal bizonygatták az embereket, hogy ennyi szavazatot még az egységes VMDK sem kapott. Természetesen ez nem igaz. Ettől még a MK (VMDK,VMDP, VMSZ) koalíció is több szavazatot valósított meg a szerbiai elnöki választásokon 2008-ban.

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

A kormány körüli egyeztetések

2014 április 15.

Nagyban zajlanak a szerbiai kormány körüli egyeztetések. Továbbra sem tudjuk mit kért/ követelt Pásztor István az SNS-től. A friss hírek szerint "átdolgozták választási programjukat" és az elképzeléseiket 6-7 oldalra sűrítették. Saját elmondásuk szerint, ezek elfogadása "igazolná a kormányzati részvételüket" ( Eső után köpönyeg! Először elfogadjuk, utána lobogtatjuk a programot?!). Az általános célkitűzések mellett (jóléti és szociális témák) említést tesznek arról is, hogy "két lépésben" módosítanának a Nemzeti Tanácsokról szóló törvényen és összehangolnák a szerbiai alkotmánnyal. A célkitűzések között szerepel még a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal felújítása is.

Az informálatlan magyarországi közvéleménynek / politikusoknak ezek a mondatok nagyszerűen hangzanak és első szemléletre azt gondolná az ember milyen jó, hogy a magyarok is részt vállalnak a szerbiai kormány munkájában. Azonban azok akik itt a Vajdaságban, akár felületesen is követik a politikai nyomvonalak alakulását, azok tudják milyen hamisságok rejlenek ezekben a mondatokban.

A jóléti és szociális témákhoz csak annyit fűznénk hozzá,hogy azok egyeznek minden Szerbiában élő polgár álmával. Tisztességes munka, tisztességes kereset, amelyből a családja megélhetését biztosítani tudja. Egy apróságot mégis meg kell említeni. Választási hadjáratuk során ezeknek az intézkedéseknek nagy részét magyarországi támogatásokhoz kötötték.

A vasúti fejlesztések fontosak. Örülünk a bejelentett vonal újításának, de itt ki kell mondani, hogy ez nem új keletű dolog. Erre már európai pénzeket kértek a DKTM régió keretében. Tehát, ez sem lehet az új kormányzati frigy érdeme. A Tisza mentén élő tömb magyarság ismét ki lett hagyva a "prioritási listából" és lemaradt a fejlesztésekről.

Ami a Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt illeti, a helyzet a következő. Már az előző kormány idején elfogadták a törvény "két lépésben" történő megváltoztatását. Az "első lépés" már el van készítve és a parlamenti eljárásban van. A tervezet szerint, pontosításokat végeztek a Nemzeti Tanácsok megválasztásának, alakulásának módjáról és egyéb technikai jellegű intézkedéseket végeztek el. Talán a legérdekesebb tétel a Külön választási névjegyzékre való feljelentkezési eljárás meghatározása. Ugyanis, a Nemzeti Tanácsok sarokköve és a legitimitását meghatározó alap a névjegyzékben szerepelők létszáma.

Mint ismeretes, eddig a jogszabályok tolmácsolása lehetővé tette, hogy a névjegyzékre való feljelentkezést akár harmadik személy is elvégezze. Ez teret nyitott különböző visszaéléseknek. Ezt kihasználván a VMSZ törvénytelen adatbázisra tett szert és ezt a mai napig is használja. A mostani javaslat szerint ezt a tételt szigorították és csak személyesen lehet feljelentkezni az adott NT külön választási névjegyzékére. Sajnos ez az intézkedés későn jött és ismét azok érdekeit szolgálja akiknek már van adatbázisuk.

Ami a "második lépést" illeti, itt is már megvan az elképzelés a szerbiai politikai elit részéről. A második felvonás a Nemzeti Tanácsok hatásköreit érintené. Már az előző SNS-es kormány idejében megszületett az a döntés miszerint az alkotmánybíróság az NT szóló törvény számos rendelkezését hatályon kívül helyezte. Ez azt eredményezte, hogy az emígy is gyenge NT-i felhatalmazásokat tovább gyengítette. Ezt a tényt még a rózsaszín szemüveget hordó jogászok is elismerték. Még akkor, az előző kormány idejében, megszületett az a döntés az SNS részéről, hogy nem fognak többletjogokat biztosítani a nemzeti kisebbségeknek a NT szóló törvény módosításánál, hanem csak egy egyszerű kiigazítást végeznek el és a NT szóló törvény rendelkezéseit összehangolják a szerbiai alkotmánnyal. Magyarán, jegelni fogják és a továbbiakban sem lesz döntéshozatali joga a NT-oknak, nem lesz megfelelő pénzforrásuk a programjaik megvalósításához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tovább távolodunk a kulturális / perszonális autonómiától.

Sajnos, a fent említett friss hírek szerint ezt a megoldást a VMSZ elnöke is elfogadta és támogatja. Azt eddig is tapasztaltuk, hogy a megfelelési kényszer miatt lemondtak a területi autonómia igényéről, de a mostani kijelentések azt igazolják, hogy a hatalmi pozíció miatt még a kulturális autonómia további kiteljesedéséről is lemondtak.

Tehát, a közöljövőben nem számíthatunk nagy előrelépésre a kulturális/perszonális autonómia terén. A VMSZ megelégszik a jelenlegi állapottal és az MNT-én keresztüli (főleg magyarországi) pénzek osztogatásával és a kliensi rendszer további működtetésével.

Összegzés: A kormányzati részvétel fejében a VMSZ lemondott az MNT hatásköreinek további kiteljesedéséről. Az helyett, hogy kezdeményezné a szerbiai alkotmány cseréjét és a NT szóló törvény módosításain keresztül további jogokkal gazdagítaná a MNT tárházát, a VMSZ azonosult a szerbiai politikai elit ( értsed SNS) elképzeléseivel. Megvan nekik az MNT választási névjegyzéke és ez komoly előnyt jelent számukra a NT választásoknál. Cselekedetük a jelenlegi állapotok konzerválását szolgálja és ezzel a szerbiai politikai elit szekerét tolják. Jelko Kacin már most dicsérte Szerbiát Brüsszelben milyen jól megoldotta a nemzeti kisebbségek helyzetét. A kirakat fényezve lett, a kirakatban ülő bábok meg tovább bólogatnak. A délvidéki magyarság kopik és lassú halálra van ítélve. Félő, hogy ez a helyzet tovább fog romlani Szerbia EU csatlakozása után.

 

A vajdasági autonómia cserbenhagyása

A közelmúltban a VMSZ ügyesen tetszelgett a tartományi autonómia élharcosának szerepkörében. Olyannyira, hogy többször is felrótták nekik más délvidéki magyar pártok, hogy a tartományi, lényegében szerb többséggel rendelkező térség autonómiájáért küzdenek, míg a magyar autonómiát vakvágányra terelték. Talán ez is a taktika része volt mert sikeresen összemosták a kettőt és így sokan, még Magyarországon is, összekeverik a tartományi és a magyar autonómiát.

Igaz, ők soha sem beszéltek a tartományi hatáskörökről, mindig is a pénzről beszéltek. Felszólalásaikban azt kifogásolták, hogy a szerbiai vezetés nem tiszteli ki a szerbiai alkotmány azon szakaszát, amely előlátja, hogy a mindenkori szerbiai költségvetésnek minimum 7% (ebből céleszközként 3/7 része nagyberuházásokra költendő) megilleti a mindenkori vajdasági költségvetést. Követeléseik jó vízhangra leltek a vajdasági polgárok körében. Annál is inkább, mert a hagyományosan autonómiapárti VSZL a DS-el kötött koalíció miatt nem hallatta hangját.

Mielőtt tovább mennénk, egy rövid áttekintést teszünk a „hogyan is kerültünk ide" témára. Bár a programjukban a VMSZ Vajdaságnak pénzügyi, törvényhozói, végrehajtói és részleges bírósági hatáskört követel, a gyakorlatban ezt soha nem tartották be. Emlékezzünk csak vissza 2006-ra és a mostani szerbiai alkotmány meghozatalára. A VMSZ akkori vezetősége a következőt tette: nyíltan nem merték támogatni az új alkotmányt, de Kasza József (akkori elnök) minden egyes médiának kijelentette, hogy ő bizony rászavaz az új alkotmányra. Magyarán, támogatták. Az új alkotmány elfogadásának következményeként egy nagyon szűk lehetőségeket biztosító hatásköri törvényt, majd Vajdaság Statútumát fogadták el a tartományi és köztársasági szervek. Ez egy köztes állapotot hozott Vajdaság számára. Gyakorlatilag semmit sem tehet önállóan, mert igazi hatáskörei nincsenek, de azért némi pénz csordogál és ezzel lehet üzletelni. Élni kevés, meghalni sok.

Persze, a szerb nacionalisták ezt is kifogásolták és alkotmánybírósági próbát indítványoztak. A végkifejletét ma már tudjuk. A hatásköri törvénynek és a statútumnak is számos szakaszát alkotmányellenesnek minősítették és 6 hónapos határidőt láttak elő a hatásköri törvény és a statútum összehangolására a szerbiai alkotmánnyal.

Érdekes odafigyelni arra az „apróságra", hogy az alkotmánybírósági próbát a DS hatalma alatt kezdeményezték, de ezeket a döntéseket az SNS-SPS Vucic-Dacic kormányra kerülése után hozták meg. Már ez is irányjelző mi is várható a vajdasági autonómia ügyében az SNS-től.

És most vissza a jelenbe. Jelenleg ott tartunk, hogy a tartományi képviselőház által kijelölt bizottság befejezte az új statútum tervezetét és a parlament elé terjesztette. Hogy hogyan fog kinézni a statútum végső változata, azt még ebben a pillanatban nem lehet tudni, de annyi biztos, hogy tovább szűkítik az emígy is szűk kereteket. A tartományi hatalmat gyakoroló pártok eddig még nyilvánosan nem nyilatkoztak mi lesz az álláspontjuk az új statútum iránt. Egyedül a DS-es titkár Goran Jesic kifogásolta a tervezet szövegét és bejelentette, hogy a DS módosításokat fog beterjeszteni a szöveg javítására. A VSZL hallgat, míg a VMSZ eddig rejtőzködött. Ugyan hivatalos álláspontjuk még nincsen, de a Vucictyal való tárgyalások egyik témája Vajdaság helyzete volt. A találkozót követően, Pásztor István a VMSZ elnöke és a VAT képviselőházának elnöke, szűkszavúan annyit mondott, hogy ugyan nem tárgyaltak a tartományi hatalom bebuktatásáról és a rendkívüli választások kieszközöléséről, de tárgyaltak az új statútumról, az elfogadásához szükséges többség kialakításáról és a tartomány pénzeléséről szóló törvény meghozataláról. Ha a sorok között olvasunk akkor ez a kijelentés a tartományi autonómia cserbenhagyását jelenti.

Miért? Azért mert a belgrádi hatalmi részvételért a VMSZ beállt az SNS mögé és támogatni fogja az új statútum tervezetének elfogadását, amely jelentős visszalépést jelent az eddig is üveglábakon álló tartományi autonómia számára.

Az SNS álláspontja szerint ez az új statútum tervezet teljes mértékben összhangban van az alkotmánnyal és ez több mint elegendő Vajdaság részére. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy az új statútum elfogadásával bebetonozzák a jelenlegi politikai állapotokat, tovább éltetik a Szerbia fejlődését és a hatalom lebontását gátoló alkotmányt. Cserébe az SNS elfogadtatja a tartomány pénzeléséről szóló törvényt. Ez lehetőséget fog teremteni arra, hogy a VMSZ megtartsa jelenlegi pozícióit és privilégiumait, hogy a VMSZ-nek a továbbiakban is megmaradjon a tartományi „játszótere" és a továbbiakban is kiszolgálja klientúráját. Nem titok, hogy eddig is a tartományi pénzekből egész üzleti köröket építettek ki maguk körül. Ezek a körök éltetik őket, fizetik a párt működését, kampányok költségeit, de egyéb egyéni szívességeket is tesznek.

Egyben, ez a kijelentés azt is jelenti, hogy már most megvan az ütemterv a tartományi hatalom buktatására. Júniusban elfogadják az új statútumot, nemsokára utána elfogadják a pénzeléséről szóló törvényt és őszre jöhetnek a rendkívüli tartományi választások. Hogy ilyesmiben gondolkodnak alátámasztja a VMSZ tartományi frakcióvezetőjének kijelentése is, miszerint még működik a tartományi hatalmi többség, de a köztársasági választások eredménye megmutatta, hogy a DS-nek nincsen támogatottsága, elvesztette a legitimitását és őszre várhatóak a rendkívüli tartományi választások.

Mindez azt igazolja,hogy a VMSZ nem gondolja komolyan a vajdasági autonómiáért folytatott harcot.

Eddig a vajdasági autonómia hangoztatása plusz szavazatot hozott nekik. Ha a VMSZ komolyan gondolná a vajdasági autonómiát, akkor pontosan az ellenkezőjét kellene cselekednie. Éleznie kellene a politikai konfliktust, nem simulnia. Kezdeményeznie kellene az alkotmány mihamarabbi cseréjét és a széleskörű vajdasági autonómiát. Remélhetőleg, erre mások is ráeszmélnek és a következő választásoknál, többek között ezért is, szavazataikkal büntetni fogják őket.

Összegzés: A belgrádi pozíciók miatt a VMSZ belemegy egy káros politikai alkuba. Már nem érdeke tetszelegni a vajdasági autonómia bajnokának szerepében és ezért a biztos tartományi pénzforrásokért elfogadja a szűkített hatáskörrel rendelkező tartományi autonómiát. Eddigi koalíciós partnerének a Bojan Pajtic által vezetett DS vajdasági szárnyának hátába döfik a nagy kést.

--
Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

További cikkeink...

  1. A szerecsen mosdatása

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél